PLAKÁTHÁBORÚ MAROSVÁSÁRHELYEN. Az RMDSZ büntetőjogi keresetet nyújt be az ügyészségen Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere ellen, aki kedden elrendelte több mint negyven választási paraván és plakát eltávolítását a város egyik lakónegyedéből, holott Csegzi Sándor alpolgármester megadta a plakátragasztáshoz szükséges valamennyi engedélyt. (MTI)
HOGY SZAVAZZANAK A FIATALOK. Szabadnapokat adhat a választások előtt az egyetemistáknak és a tanulóknak az egyetemek és az iskolák vezetősége. Az oktatási tárca azonban kikötötte, hogy a tanórákat későbbi időpontban be kell pótolniuk. A tárca ezzel azt szeretné elérni, hogy minden diák és egyetemista hazautazhasson szavazni. A szabadnapokat november 27-re és 28-ra kérték az egyetemisták. Minderre azért volt szükség, mert a 2008/35-ös törvény megtiltja, hogy azon a településen szavazzanak, ahová ideiglenes lakcímük szól. (Paprika Rádió)
VÁDOLJÁK A BELÜGYMINISZTERT. Pavel Abraham, az országos drogellenes hatóság volt vezetője igazi milicistaként viselkedik leváltása után, s azzal vádolja Cristian David belügyminisztert, hogy fiatal korában, mikor még Cristian Troacának hívták, lakásában tíz tabletta LSD-t, kilenc amfetamint és 0,4 gramm kokaint talált a rendőrség. A belügyminiszter elismerte, hogy fiatal korában drogfogyasztók társaságába járt, de politikai lejáratásnak tartja Pavel Abraham akcióját, szerinte így áll bosszút azért, mert nem hagyták meg vezetői tisztségében. (Realitatea)
EMLÉKEZNI KELL A FASIZMUS ÉS A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA. A kulturális élet szereplői, valamint huszonhat civil és szakszervezet nyílt levelet küldött Călin Popescu Tăriceanu kormányfőnek, amelyben arra kérik, kormányhatározattal nyilvánítsa december 21-ét a romániai kommunizmus áldozatainak emléknapjává, augusztus 23-át pedig a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak emléknapjává — tudatja a Polgári Szövetség alelnökének, Sorin Ilieşiunak a közleménye. (Agerpress)
ÍGY LÁTJA MĂGUREANU. A Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, Virgil Măgureanu most közzétett emlékirataiban azt állítja, hogy Ion Iliescut az oroszok, illetve Gorbacsov már 1987-ben kinézte Románia Ceauşescu-éra utáni vezetőjének. A forradalom szcenárióját jó előre megírták, több várost is kijelöltek, végül azért esett a választás Temesvárra, mert az volt a világsajtó számára a legmegközelíthetőbb hely. Iliescuról úgy vélekedik Măgureanu, hogy nem túl bátor ember, nem született hősnek, de az 1989 decembere után kialakult helyzetnek épp megfelelt.
