Jobbra billen, balra lebben,
játszik minden őszi kertben.

Tejfehéren, dagadozva,
mintha éppen dunyha volna.

Végigtáncol alvó házon,
simogatja, hogy ne fázzon.

Hab-köpennyel betakarja,
fehér lesz a patak partja.

Versenyt száll a pajkos széllel
s átkarolja őt az éjjel.

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel
óriási tenyerével
befödné a fejemet.

Weöres Sándor: Őszi erdő
Kopaszok a fák, a bokrok
Erdő, erdő, hol a lombod?
Kopasz erdő kopasz fája
Szomorúan felel rája:
– Nemsokára itt a tél,
Lombomat viszi a szél.