Könyvnéző: Gyémántmozaik

2021. december 7., kedd, Irodalom

Értékes is, szúrós is, mint az a töredezett gyémántháló, amelyről Miklóssi Szabó István az egyik közelmúltban megjelent interjúban beszélt, amikor a kötet címéről kérdezték.

Hozzátenném, kisprózájával az író újabb magaslatra kapaszkodott fel: miután a Testfüggőség című, 2019-ben megjelent kötetével feldobta a labdát, a Gyémántmozaikkal leütötte, és végérvényesen elfoglalta a helyét a kikerülhetetlen erdélyi magyar novellisták között.
A Testfüggőség témái, hangulatai, kérdésfelvetései érvényesek maradnak a Gyémántmozaikban is, de az olvasó sokkal gazdagabb és változatosabb világokban találja magát. A kérdések összetettebbek, a válaszok pedig kemény burokban vannak; többszöri olvasás után lehet, hogy kipattan valami, de az is lehet, hogy csak egy-egy újabb réteg villan fel.
A jellegtelen hétköznapi lét és a misztikus távlatban merengő régmúlt idők és társadalmak egymásmellettisége a Testfüggőség kötetre emlékeztet, de a Gyémántmozaikban megerősödik a természet jelenléte – őstermészet, anyatermészet, nevezhetjük bárminek. Ez szorítja magához az emberi létet, összefonódik vele, beburkolja, gyakran a szó szoros értelmében is: a medve, mely gyermeket ápol, az oroszlán, amely hol éhezik, hol megszelídül, az erdő, a barlangok – a természet, mint helyszín és mint szereplő a novellafüzér egyik pillérét képezi. Egy másik pillérnek a természetfelettiséget tekinthetjük, hiszen majdnem mindegyik novellában felsejlik egy-egy ilyen lény, legyen az démon, visszajáró lélek, gyöngéd, értelmes fenevad, esetleg időtlenségben létező huszár. Miklóssi Szabó István nem fél a fantasztikumtól, és nagyon jól bánik vele – Neil Gaiman is megirigyelhetné. Az időtlenség, illetve időn kívüli létezés is alapelem ebben a mozaikban: nemcsak a huszár tartozik ide, hanem például a sivatagban álló fa, amelyen egy majom lakik, alatta meg az oroszlán éhezik – ez a kép legalább három novellában megjelenik; vagy a burokba szorult élet (vagy élet emléke), amely talán az egyik formája a halhatatlanságnak, az időnkívüliségnek. Talán.
A kötetet Vida Gábor szerkesztette. Szellemesen, titokzatosan fogalmaz a hátszövegben: „Annyiban igaz csak, amennyiben elhiszi és el tudja hitetni történeteit, de ne feledjük, a hatás az a valami, amiben megnyilatkozik az, ami nem valami, hanem valami más…” E körül a valami más körül bonyolódik és töredezik a Gyémántmozaik. Darabjai végül összeállnak, de anélkül, hogy a folyamat fárasztó vagy zavaró lenne, netán érzékelhető ismétlődést vagy telítődést érezne az olvasó. Minden novella a maga módján emlékezetes. És szúrós. Csak az vegye kézbe, aki meri.
CSIKI NOÉMI

Miklóssi Szabó István: Testfüggőség, Mentor Könyvek Kiadó, 2019; Gyémántmozaik, Mentor Könyvek Kiadó, 2021

Hozzászólások
Szavazás
Tavalyhoz képest Ön szerint idén miként alakul a jövedelmi helyzete?








eredmények
szavazatok száma 1012
szavazógép
2021-12-07: Magazin - :

Larcher Nóra, a saját stílusát kereső ruhatervező

A ruhák szerves részét képezik mindennapjainknak, amelyek nélkül el sem tudnánk képzelni életünket. A 21. században már a ruhák végtelen tárházából választhatja ki mindenki a számára legmegfelelőbbeket. Viszont arra ritkán gondolunk, hogyan is alakul át  ruhává egy vég szövet. Erről az alkotói folyamatról beszélt Larcher Nóra fiatal ruhatervező.
2021-12-07: Irodalom - :

Miklóssi Szabó István: Sortűz (részlet)

Amikor 168...-ban Bolognában a hullalopás akkora méreteket öltött, hogy a temetők inkább lyukacsos pázsithoz hasonlítottak, mintsem végső nyughelyekhez, amelyekből a végső ítéletkor az Úr parancsára megelevenednek és kiszállnak a holtak, nemes Mirandella, az özvegy polgármester és a hozzá végtelenségig hű, kutyatekintetű, sánta unokaöccse, Pacco Adelle erős őrséget rendelt a túlvilági ígéretet őrző kertek mellé.