Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete annak jelentőségéről beszélt, hogy az angol kiadást Európa szívében mutatják be. A könyv rámutat, hogy ez a számbelileg kis közösség mennyire fontos eleme Európának. Így fogalmazott: „egy ilyen gazdag múltú közösségnek van és kell legyen jövője, de ezért mindannyiunknak tenni kell, önöknek a Hargita lábánál, nekünk Európában és szerte a világban.” Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke szerint hiánypótló angol nyelven elmondani e maroknyi nép múltját, küzdelmét és megmutatni tenni akarását.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szerint Brüsszelben annyit tudnak rólunk, amennyit mi elmondunk magunkról. Tapasztalata szerint ez nem egyszerű és nem könnyű erőfeszítés, még akkor sem, ha gondosan megválogatják szavaikat. Hozzátette: a rendezvényen ehhez a munkához egy új eszközt kaptak a székelyföldiektől. Számunkra Európa nem az uniós intézmények, nem a tisztviselők hada, nem a szabályozások sora, még csak nem is a pénzalapok, hanem az a kulturális tér, amelyben mi otthon vagyunk. Amelynek a székely emberek, a Székelyföld a része. Amelyben nemzetünk, kulturális kincseink, épített örökségünk, hagyományaink, anyanyelvünk otthon van, és otthon is érzi magát benne. És mi, magyarok, teszünk is azért, hogy megmaradjunk, megerősödjünk, fejlődjünk a szülőföldön, és a székely emberek pedig kitűnnek ebben az erőfeszítésben – mondta el Vincze.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a székelységnek nem csak történelme, de jelene és jövője is van. Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint jó érzés, hogy Brüsszelben a székelyekről szólhatott az este. Mint mondta, a jelen lévő csíki és udvarhelyszéki polgármesterek révén egy kicsit megismerhetik a székelyeket. Hozzátette, hogy karakteres nép a székely, a székely viccekből pedig ismerjük, hogy tud nevetni a saját hiányosságain, de azt is, hogy büszke székelységére. Azon munkálkodnak, hogy falakat törjenek át.

A kötetet Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek mutatták be. A különféle korokat bemutató fejezetek szerzői pedagógusok, történészek: Ferencz S. Alpár, Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József. Az illusztrációs anyag egy része Gyöngyössy János történeti grafikus munkája.