Ugyancsak cél volt az elvándorlás csökkentése, valamint az, hogy minél több magyar gyermek szülessen, így a következő időszakban egy számában is gyarapodó magyarság alakulhat ki a Kárpát-medencében – közölte Potápi Árpád János. Mindezt a határon túli magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok bevonásával hajtották végre, vagyis a siker nem csupán a kormány, hanem a magyarság közös sikere – tette hozzá a politikus. Elmondta, hogy a nemzetpolitikai intézkedések sora a kettős állampolgárságról, vagyis az egyszerűsített honosításáról szóló törvény elfogadásával kezdődött, a nemzeti összetartozás napja kijelölésével és a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításával. A nemzetpolitikai programok ezt követően ezekre a pillérekre épültek – fűzte hozzá.
Ilyen a Határtalanul program, amelynek keretében félmillió diák jutott el a határon túli magyarlakta területekre, illetve a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program – sorolta.
A legfontosabb, hogy mindez megerősítette a magyarság összetartozás érzését. Erre annál is inkább szükség volt, mert 2004. december 5-én az a „nemzetáruló baloldal”, amely újra hatalomra akar jutni, magyart a magyar ellen uszította – fogalmazott az államtitkár.
Arról is szólt, hogy a Magyarság Háza egy nemzetpolitikai rendszer része, amelybe beletartozik a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is.
Végül úgy vélekedett, hogyha a magyar politikai intézmény nem erős a Kárpát-medencében, a többi intézmény is elsorvad. Ezért kezdeményezték a politikai erők összefogását Erdélyben, Horvátországban, a Felvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában a Mura-vidéken és a Vajdaságban is – mondta Potápi Árpád János.
A Magyarság Háza Nagy Képeskönyve, amelyet a Magyarság Háza 10 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi rendezvénysorozat részeként adtak ki 400 oldalon, több mint 600 fotó segítségével mutatja be az intézmény elmúlt évtizedes tevékenységét.