Korábbi nyilatkozataiban már sejtetett döntésében Andrzej Duda Lengyelország szövetségesei iránti kötelezettségeire, az 1990-es lengyel–amerikai kereskedelmi szerződésre is hivatkozott. A megvétózott törvénymódosítás célja az volt, hogy külföldi cégek csakis akkor kaphassanak médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli jogi személyek részesedése nem haladja meg bennük a 49 százalékot. Az államfő arra hívta fel a képviselőket, hogy megfelelő és rendezett megoldásokat fogadjanak el a külföldi tulajdonú médiáról. Az új, lehetőleg a politikai törésvonalak áthidalásával elfogadandó megoldásoknak korlátozniuk kell a külföldi tulajdonosok részesedését, de nem visszamenőleg, hanem csak a jövőre szólóan – foglalt állást az államfő. A külföldi részesedés korlátozását a lengyelországi médiában Andrzej Duda egyébként „értelmes megoldásnak” nevezte, hivatkozva az ilyen jellegű franciaországi, németországi és amerikai jogszabályokra is.

A szeptember elején az ellenzéki többségű szenátus által elutasított, december 17-én a szejmben viszont megszavazott, az államfő által most megvétózott előírásokat többen az amerikai tulajdonú, ellenzéki beállítottságú TVN24 hírtelevízió ellen irányuló lépésként értelmezték. A TVN tulajdonosa, az amerikai Discovery Csoport „a szabad média ellen elkövetett példátlan támadásnak” minősítette a jogszabályt, amely december közepén utcai tiltakozásokhoz is vezetett Lengyelországban.

Az államfői vétóra reagálva Tomasz Grodzki, a fő ellenzéki erőt, a Polgári Platformot (PO) képviselő szenátusi elnök a Twitter közösségi fiókján megköszönte a tüntetések résztvevőinek, hogy „kiálltak a szólásszabadság védelmében”.