Furcsának tűnhet a címbéli társítás, de nem véletlen. Évekkel ezelőtt a vadászturizmus adta az összefüggést, de 2016 óta – amikor is teljes tilalmat rendeltek el a medvevadászatra – változott a korábbi (fűzzük hozzá: egészséges) képlet. A medve széles körök számára vált attrakcióvá, jelenlétével vonzza a turistákat. Napi rendszerességű lett a medvék etetése, a macik szinte percre pontosan jelennek meg az egyáltalán nem legális etetőhelyeken. Lehet őket fotózni, filmezni, bámulni, megközelíteni. És közben nem gondolni arra, hogy a településeken belüli vagy ezekhez közeli részeken történő etetés hogyan is befolyásolja a nagyvadak természetes viselkedését, szokásait, és az miként hat ki az emberi közösségekre.
Ennek néztünk utána egynapos túránk során, melyen a Torja–Bálványosfürdő–Best Western Szálloda–Szent Anna-tó–Sepsibükszád útvonalat jártuk be. Kiindulásként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia szakán végzett egyetemista államvizsga-dolgozatát is használtuk. Bokor Balázs dolgozatának címe: Ember–medve konfliktusok vizsgálata Bálványosfürdőn. A témaválasztás nem véletlenszerű, túránkon is láttuk, jócskán van ember–medve konfliktus az övezetben.
Medvevonzó borvízforrás
Torjáról Bálványosfürdő felé emelkedve első megállónk a 18-as kilométernél lévő Szejke-forrás. Többektől hallottuk, hogy rendszeresen jár ide két-három kisebb medve. Így hát nemcsak a gyomor- és bélbántalmak, máj- és vesebetegségek, vesekő és vérszegénység gyógyítására, a tünetek enyhítésére alkalmas vasas, alkáli-hidrogénes, szénsavas ásványvíz miatt érdemes ide jönni, hanem a medvék látványáért is.
Amikor megérkeztünk, három autó parkolt a forrás mellett, egy kovásznai, egy hargitai és egy magyarországi rendszámú. A magyar honfitársaink a forrás és a Torja-patak közti részen sétálgattak. Medvenyomokat kerestek, és találtak is jó bőven. Hát persze hogy érdemes ide járni egy éhes medvének! A környéken sok a szétszórt hulladék – annak ellenére, hogy az út szélén két szeméttároló is található. Na meg figyelmeztető tábla: szigorúan tilos Torja kül- és belterületén szemetet lerakni, tárolni, aki mégis megteszi, a büntetése 6500 és 40 000 lej között lehet.
Az egyik hulladéktároló régebbi, közel három méter magas falakkal. Az oldalain sáros mancsok nyomai. Tisztán látszott, a szag vonzza a medvéket, be szeretnének jutni a tároló belsejébe. A másik szemetes friss építésű, ottjártunkkor még üres volt. Faszerkezetű, falai hegesztett dróthálóból. És rendesen körbevéve villanypásztorral, melyhez az áramellátást napelem biztosítja. Jó kezdeményezés, hiszen ha a medve nem turkálhat a szemétben, nem szedegetheti ki a könnyen megszerezhető falatokat, más élelemforrás után néz.
Bálványosfürdőre érve megdöbbentő a kép. Itt ugyanis halált nem, csak maradandó emléket okozó villanypásztorok próbálják megakadályozni, hogy a medvék behatoljanak a kertekbe, házakba. Igen, a házakba is, hiszen rengeteg esetet számontartanak, amikor a medve ajtón, ablakon át tört be egyik vagy másik nyaralóba, megdézsmálva az ott hagyott élelmiszerkészletet. A villanypásztor valós akadályt jelent a medvék számára.
Facebookon a medve
A bálványosfürdői ember–medve konfliktusok súlyosságát az itt időszakosan vagy állandóan lakók által létrehozott Facebook-oldal – Bálványosi Villatulajdonosok – mutatja. És a medvekérdéssel kapcsolatos politikusi nyilatkozatokat is közli. Például Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter decemberi bejegyzését: „A medvének nincs mit keresnie a településeken, nincs mit keresnie az utcán, az iskolák és a házak környékén: a település nem a medve természetes élőhelye. Éppen ezért minden polgármestert arra kérek, hogy éljen a jogszabály adta lehetőségekkel, és azonnal lépjen közbe, ha lakott területen észlelnek medvét. A parlamentben úgy módosítottuk a nyáron elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, hogy az lehetővé teszi az azonnali közbelépést külterületen is, ha a medve veszélyt jelent az emberi életre vagy a javakra. A képviselőház közigazgatási bizottsága jelentéstevő szakbizottságként szavazott a sürgősségi kormányrendelet törvényerőre emeléséről. Innen már csak egy lépés marad, az alsóház plénumának döntéshozó fórumként kell szavaznia a törvényről.”
Ha kommentálni akarjuk a tartalmat, csak azt mondhatjuk: bravó, miniszter úr. De hogy mi lesz a végkifejlet? Oldalakon keresztül lehetne találgatni…
Etetéshez szoktak
De honnan a sok medve Bálványosfürdőn? Vadász ismerőstől kaptuk az egyik lehetséges választ. A településtől nem messze működött egy medveles, tisztán turisztikai céllal. Az élelemre bejáró medvék könnyű célpontot jelentettek a turisták fényképező- és filmezőgépei számára. Aztán valamiért összement a tej a turistákat hozók, a vadászok, az erdőtulajdonosok között. Megszűnt a medvék etetése. Az ember által nyújtott táplálékra szokott nagyvadak pedig kezdtek bejárni a településre. Kukázni, házakba betörni, autókat kirabolni – mesélte a neve elhallgatását kérő erdő- és vadismerő.
Medveetető még van a környéken, fentebb, a Szent Anna-tó vonzáskörében, a közismert „medvepásztor” kezelésében. Ha egyszer felfüggesztik itt is a medvék napi etetését, hová kényszerül az ide járó többtucatnyi, könnyen megszerezhető élelemhez szokott medve?
Látványos feredők
De hagyjuk Bálványosfürdőt, menjünk tovább a Szent Anna-tó felé. Útközben – ha nem is a medvékért – megálltunk az Apor lányok feredőjénél. Aki itt jár, ne szalassza el a lehetőséget, szálljon ki az autóból, sétáljon el az aszfalttól ötven méterre lévő természeti csodáig. Valóban csoda, Európában sehol nincs hasonló tünemény, erősen savas jellegű ásványvízeltörés – ráadásul számos forrásból. Számos rendezett forrásból – tegyük hozzá, hiszen 2015-ben a természetvédelmi terület gondnoka, a Vinca Minor Egyesület meghívására a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom részeként, a budapesti Ars Topia Alapítvány irányításával, segítségével felújították.
A szájhagyomány szerint évszázadokkal ezelőtt a források timsós vizét a sebekből vérző vitézek ápolására is használták. A timsó vérzéscsillapító, fertőtlenítő hatású, ha az amúgy hideg forrásvízbe helyezték a török vagy tatár által megvágott sebesültet, volt remény a gyógyulásra.
A szállodát is védeni kell
Továbbhaladva, a következő megálló a Best Western Szálloda volt. Sok-sok csillagos, egyre gyarapodó, kiépített környezettel, nagyon sok útmutató, eligazító táblával. Ezek között dominánsak a medvék jelenlétére, a medveveszélyre figyelmeztetők. Több nyelven is, hiszen a szálloda nemzetközi jellegű.
Hogy valóban kell itt tartani a medvétől, mutatja a szálloda hátsó felénél, a kiszolgálórészlegek körzetében – beleértve a konyhát is –, a kazánháznál kihúzott villanypásztor. Ablakok, ajtók körül – utóbbi részeken rugós betétekkel, melyek a személyzet könnyű bejárását teszik lehetővé. A kültéri szeméttárolók szelektívek, de nem mindennapiak. Fémből készültek, erősek, egyszóval: medvebiztosak. Oldalukon a sáros mancsnyomok mutatják: a medvék próbálják felnyitni a szemeteseket, a vonzó illatoknak nem tudnak ellenállni.
Régebben a szálloda közelében is működött egy medvemutogató. Egy betonplaccra szórták ki a konyhai maradékot, abból falatoztak a medvék, a turisták nagy kedvtelésére. De aztán ezt is lefújták a hivatalos szervek. Ám hiába, a szálloda megőrizte medvés hírét, az ide érkező vendégek keresik is a nagyvaddal való találkozást.
A Szent Anna-tóhoz vezető út mentén gyakran látni medvét. Sokszor hosszú autósorok állnak az út szélén, élvezik a medvék látványát. Ételt is dobigálnak nekik, az állatok már megszokták, érdemes közeledni az autókhoz, mert nagy az esély, hogy az ablakból szendvics, más finomság repül ki.
Fenn, a tó közvetlen közelében is gyakori a medve – ugyancsak a turisták örömére. Hiába, nagyvadnak nagy a vonzereje. Még ha veszélyes is lehet, mert a legszelídebb maci is könnyen nekibolondulhat, ha a bámuló egyik vagy másik mozdulatát, közeledését veszélyként fogja fel.
Nem is olyan nagyon rég a tó mellett tanyázó, már közismert medvét elkábították, áttelepítették. Hogy hová, az nem tiszta, de mondják, a zernyesti „medveszentélybe” került. Ahol a fogadás az ivartalanítással kezdődik, majd a se nem fiú, se nem lány mehet be a karámba, ahol társaságban nem lesz hiánya, ott egymás hegyén-hátán vannak a medvék. Pedig azt mondják, hogy a medve egyedi territóriuma legalább száz négyzetkilométer kell hogy legyen.
Megoldás kellene
Miután több oldalról is körbejártuk a medvekérdést, a medve–ember konfliktusok terepét, arra is választ kellene kapnunk, hogyan lehetne visszaállítani a természetes egyensúlyt.
Bokor Balázs említett dolgozatában erről is szó van. Nem konkrét lépéseket, inkább a megoldást hozó elveket szedte csokorba a frissen végzett biológus.
„Romániában a medvekérdés kezelése erősen központosított, akadályozza a hatékony fellépést. Másrészt a helyi szereplők nem látják a helyüket ebben a folyamatban, és a köztük létező együttműködések szintje is alacsony a medve témában. Szükség van olyan konfliktusmenedzsmenti stratégiákra, amelyek lehetővé teszik a medve és ember közti koegzisztenciát. Fontos, hogy ezek az intézkedések kordában tartsák a medvepopulációt, de ugyanakkor társadalmi szinten elfogadható keretek között tartsák a konfliktusok számát, típusát. Ahhoz, hogy ez a konfliktuskezelés működjön, azonosítani kell a konfliktuspontokat, megfelelően kell reprezentálni az emberek attitűdjét a problémához, továbbá megérteni ezeknek a konfliktusoknak a kiindulópontját.”
