Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását. E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ra tűzöm ki – közölte Áder János.

106 egyéni képviselő, 93 listás hely

A hivatalos választási kampányidőszak ötven nappal a választás napja előtt, február 12-én indul, ekkor kapják meg a jelöltként indulni szándékozók az általuk igényelt ajánlóíveket. A választási értesítőket február 5-től kezdik kézbesíteni.

Az egyéni választókerületi jelölteknek legalább ötszáz érvényes ajánlásra van szükségük az induláshoz. Országos listát az a párt állíthat, amely minimum tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állít. Február végére kiderül, hogy mely pártok állíthatnak országos listát, és az is, kik lesznek az egyéni választókerületi jelöltek.

Az alaptörvény értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a választáson választó és választható legyen, de nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, így a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok csak egy pártlistára szavazhat.

Az új Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.

Egyben a népszavazással

A kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás időpontjáról is döntött Áder János. Az Országgyűlés 2021. november 9-én egyhangúlag határozott arról, hogy a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehessen tartani.

A referendum során négy kérdésről nyilváníthatnak véleményt a polgárok, a kérdések a következőek:

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A választás időpontjának hivatalossá válására Orbán Viktor és az ellenzéki összefogás is reagált.

A bejelentés után nem sokkal Orbán Viktor Facebook-oldalán is megjelent az időpont és az, hogy „Ott leszünk”.

Az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, MSZP, Momentum, Párbeszéd) közös reakciójukban azt írták: „már csak 82 nap van hátra a korszakváltásig. 82 nap múlva, április 3-án az Egységben Magyarországért és a civilek szövetsége leváltja Orbán Viktor lelketlen, korrupt és kapzsi rendszerét”.