A miniszteri ülés keretében folytatott brüsszeli egyeztetések eredményeképpen kialakult kompromisszum elemei közé tartozik, hogy a közvetlen támogatásokból a vidékfejlesztésre átcsoportosított összegek aránya az eredetileg tervezettnél kisebb lesz: az évi ötezer eurónál nagyobb uniós finanszírozást élvező gazdaságok esetében a jelenleg már érvényes öt százalékhoz további öt százalék adódik. Az Európai Bizottság eredetileg nyolc százalékkal kívánta növelni az átcsoportosítást. Az eredetileg javasoltnál szintén kevésbé sújtja az átcsoportosítás a 300 000 eurón felüli támogatásra jogosult nagy gazdaságokat. Az eredeti elképzelés szerint a 250 eurónál kevesebbre jogosultaktól, illetve az egy hektár alatt termelőktől megvontak volna minden uniós támogatást. A végeredmény szerint viszont 100 euróban és egy hektárban vonták meg a határt. Az új EU-tagállamok kilencvenmillió eurós többletjuttatásban részesültek. Ezt a keretet a régebbi tagállamok mintegy kompenzációnak szánták azon országoknak, amelyek az összevont gazdaságtámogatási rendszerből (SPS) részben vagy egészben kimaradnak. Az agrárreformok tárgyalása nemsokára újrakezdődik, hiszen a tagországok 2013-tól változtatni kívánnak az uniós költségvetés teljes szerkezetén, beleértve a jelentős agrártámogatási keretet.

Gazdatüntetések

A magyarországi állattartók pénteken több áruházlánc raktárbázisa előtt kezdtek félpályás útlezárást. A tiltakozás november 28-ig tart, a demonstrálók 9―17 óráig zárják le a fél útpályát. A tiltakozással az állattartók az eddiginél jobb piaci pozíciót szeretnének elérni, azaz a jövedelemelosztás arányain szeretnének változtatni. A tiltakozók egyebek mellett azt követelik, hogy a magyar élelmiszerboltokban és élelmiszer-áruházakban a termékkínálat nyolcvan százaléka magyar gyártótól származzék. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy az úgynevezett beszállítóktól elvárt másodlagos visszatérítéseket ― például polcpénzt, reklám-hozzájárulást, illetve polcfeltöltési pénzt ― stabilizálják, és öt százalék alatti mértékben maximalizálják. A demonstrálók követelik egyebek mellett azt is, hogy a nagy áruházláncok tartsák be a magyar törvényeket.

Mézhamisítók

Az április közepétől augusztus végéig tartó vizsgálati szakaszban a Magyarországon megvizsgált 235 mézmintából 140 tétel nem volt megfelelő, azaz idegen anyagot tartalmazott, ez a méznél nem megengedett. A nem megfelelő minták közül 124 volt magyar, míg 17 külföldi. A nem megfelelő minták előállítóira, forgalmazóira összesen 139,6 millió forint bírságot szabtak ki minőségvédelmi bírság címén. Emellett 6,4 millió forint állat-egészségügyi bírsággal is sújtottak előállítókat, forgalmazókat. Magyarországon jelenleg több mint 15 700 méztermelő van, piaci pozíciójuk javítása, munkahelyeik garantálása, továbbá a fogyasztók biztonságának érdekében folyamatos ellenőrzéseket tart az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság. A kiemelt ellenőrzés során ― amely október közepétől december közepéig tart ― várhatóan mintegy 350―400 mintát vizsgálnak meg a szakemberek. Magyarországon évente 20―40 dekagramm mézet fogyaszt egy-egy ember, ez 2000―4000 tonnás éves összfogyasztásnak felel meg.