Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is. Miközben a hazai kormánykoalícióban azon vitáznak a pártok, hogy milyen kompenzációs rendszert vezessenek be, addig érdemes rátekinteni az európai fővárosok „rezsitérképére”. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint – amelyet több sajtótermék is szemlézett – a nominális árakban is rendkívül nagyok a különbségek, nem beszélve a vásárlóerő-paritáson vagy a bérszínvonal tükrében számított értékekről. Általános megközelítésben kiderült, hogy Európa fővárosai közül Bukarestben kell a legmélyebben a zsebbe nyúlniuk az egyéni fogyasztóknak.
Villamos energia
Az MEKH nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint kilenc uniós fővárosban tavaly januártól novemberig a lakossági villamos energia ára negyedével nőtt, míg Budapesten alig 1,5 százalékkal (ez is az euró-forint árfolyamváltozásnak tulajdonítható). A 2021. novemberi adatokat a januárival összevetve, az átlagos drágulás az összehasonlított országok, illetve fővárosok között 24,75 százalék. A lengyel fővárosban, Varsóban olcsóbb lett a villamos energia, azonban 11 olyan ország van, ahol legalább 20 százalék az emelkedés. De van néhány kiemelkedő drágulás is, a holland fővárosban megduplázódtak, Brüsszelben és Bukarestben csaknem 70 százalékkal nőttek az árak. Mindez nem meglepő, hiszen Magyarországon az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia (és a földgáz) árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
Nominálisan nézve Bukarest a középmezőnyben foglal helyet a villamos energia kilowattóránkénti 26,36 eurócentes átlagárával. A legolcsóbban Belgrádban világítanak (8,11 eurócent/kWh), ezután Budapest következik (10,46 eurócent/kWh), a legdrágább pedig Koppenhága, ahol közel 40 eurócentet kell fizetni egy kilowattóra villamos energiáért.
Az elemzés arra is kitér, hogy mennyire eltérőek az alapárra számított egyéb szolgáltatási költségek, mint a rendszerhasználati díj, az energiaadó vagy éppen az általános forgalmi adó.
A vásárlóerő-paritáson számolt árkülönbségek aztán megmutatják az igazi viszonyokat. Vagyis ahhoz, hogy „az almát az almával vessük össze”, érdemes az egyes országok árszínvonalára is tekintettel lenni és azok alapján készíteni egy újabb összevetést. Az elemzésben az egyes tagállamok fővárosaiban elérhető standard fogyasztói árat korrigálják az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. Egy magas nominális végfelhasználói átlagár (pl.: Koppenhágában) egy relatív magas fogyasztói árszínvonalú országban oda vezet, hogy vásárlóerő-paritásra átszámítva már jóval olcsóbb árat kapunk, míg az uniós átlagos árszínvonaltól elmaradó országban (pl. Budapesten) a vásárlóerő-paritásos ár már jóval magasabbra jön ki (ennek mértékegysége 0,01 PPS/kWh). A számítás szerint magasan Bukarest vezet a villamos energia átlagárát illetően, míg Budapest a negyedik legolcsóbb.
Földgáz
A gáz árának esetében még látványosabb drágulásról beszélhetünk az uniós fővárosokban, hiszen átlagosan 54,57 százalékkal emelkedett a vizsgált országokban a lakossági gáz ára novemberben januárhoz viszonyítva. Egy országban sem lett olcsóbb, a legnagyobb drágulást Brüsszelben és Bukarestben mérték. Húsz százalék fölötti növekedésről beszélhetünk 17 országban, melyek közül 13-ban az 50 százalékot is meghaladja az árváltozás.
A fővárosok „rangsorában” Bukarest itt a maga 10,32 eurócentes átlagárával a drágább kétharmadban helyezkedik el, a legdrágább Stockholm (a bukaresti ár több mint kétszeresével), a legolcsóbb Budapest, ahol az ár a bukarestinek mintegy ötöde (2,83 eurócent kilowattóránként). A rezsiszámlán lévő összeg mögötti díjelemek itt is meglehetősen változóak.
Vásárlóerő-paritáson számítva szintén Bukarestben fizetünk magasan a legtöbbet a lakossági földgázért, ebben a tekintetben a következő Athénban is a bukaresti paritásos ár mintegy kétharmadával lehet számolni, Budapest pedig a bukaresti paritásos ár valamivel több, mint ötödével szerepel a statisztikában.
A bérszínvonal tükrében
Az egyes európai országok árszínvonala mellett érdemes a bérszínvonalukat is figyelembe venni, és ez alapján is megnézni, hogy hol állnak a rezsiköltségek. Az MEKH anyagában egy kétkeresős háztartás átlagos (mindenhol azonos) áram- és gázfogyasztására számolták ki, hogy az ottani nettó fizetésekhez képest mekkora részt tesz ki a havi áram- és rezsidíj. Ebben a tekintetben is Bukarestben kell a legtöbbet fizetni, hiszen az átlagkereset tíz százaléka megy el rezsire (mindez 2200 kWh villamos energia és 10 000 kWh földgáz fogyasztása mellett), míg Budapesten ez a mutató csupán 2,7 százalékos.
