Hármasfonat: az együtt rezdülések filmje

2022. január 26., szerda, Kultúra

A magyar kultúra napja alkalmából újra levetítették a Hármasfonat – Tánccal átszőtt életek című dokumentumfilmet a Művész moziban, utána pedig közönségtalálkozót tartottak, mely során az alkotók örömmel meséltek a film és annak alapjául szolgáló táncelőadás elkészítéséről, de a magán­életükről is, melyet valóban átsző a tánc.

A Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt 2020-ban készült film után a Kincsmag című rövidfilmet is láthatta a közönség, amelyet tavaly készítettek ugyanazok az alkotók a magyar kultúra napjára. Ezután kezdődött a beszélgetés a Hármasfonatról.

Tőkés Csaba Zsolt és Vörös T. Balázs filmje az Életünk a tánc, avagy családi ki mit tud című előadás nyomán jött létre, melyet Tőkés Csaba Zsolt és Dezső Tibor Attila rendezett. Az elő­adás – és így a film is – három család életébe nyújt betekintést, akik mindennapjaiban rendkívül fontos szerepe van a táncnak. Dezső Tibor Attila református lelkészt és családját, Mocsel Antal „Rémusz” őrkői hagyományőrzőt és családját, valamint Tőkés Csaba Zsolt néptáncoktatót és családját ismerhettük meg a dokumentumfilmből, majd alkalmunk volt személyesen is megismerni a Mocsel és a Tőkés család tagjait. A közönségtalálkozón jelen volt még Vörös T. Balázs, a film operatőre és rendezője, Kolumbán Zenge gyártásvezető, és Vörös Ábel is, aki szintén operatőre, valamint vágója volt a filmeknek.

Elsőként Lázár-Prezsmer Endre, a mozi programfelelősének kérdésére Tőkés Csaba Zsolt mesélt arról, hogyan született meg az előadás, mennyit játszották addig, amíg a film elkészült, és utána milyen irányban alakult tovább a projekt élete. Mint megtudhattuk, az előadásnak több változata is készült attól függően, hogy a részt vevő családok tagjai közül kik tudtak jelen lenni egy-egy elő­adáson. Egy európai turnén is voltak, mely során Budapesten, Bécsben, Stuttgartban és Zürichben is bemutatták a produkciót. Ezenkívül felléptek több erdélyi rendezvényen, utoljára a 2020-as KultúrParkban, itt készültek a filmben látható felvételek.

A járványidőszakban nem tudtak aktívan dolgozni, ezért eldöntötték, hogy készítenek egy filmet az előadás nyomán, melyet eddig csak a helyi közönség látott, valamint néhány barát, akik visszajelzései alapján érdemes lenne a külhoni közönségnek is bemutatni, tévében sugározni, esetleg internetes platformokra is feltölteni ezt a produkciót. A folytatás is felmerült, szerintük izgalmas volna más hagyományőrző családokat is megkeresni a Kárpát-medencében.

Ritkán van alkalom arra, hogy őrkői emberekkel beszélgethetünk, talán ezért is inkább az ő életük, táncaik iránt érdeklődött a közönség, ők pedig készségesen meséltek mindenről. Mocsel Piroskát a már előkészített esküvője előtt egy nappal szöktette meg a férje, de ő örömmel ment, és máig sem bánja, hogy Rémusz asszonya lett. Mint elmondták, az őrkőiek közül egyesek orrolnak rájuk, mert táncaikat megtanították a magyaroknak. „Miért kellene ezt eltitkolni? Miért ne tudják, hogy milyenek a mi táncaink? Ha meghalunk, örököljék a gyermekek, s tanulja tovább mindenki” – fogalmazott Mocsel Piroska. Háromszéken a polgárosodás miatt kevés tánc maradt meg eredeti formájában, de az Őrkőn máig megőriztek eredeti táncokat, ezért rendkívül értékes, amit a Mocsel család képvisel – mondta Tőkés Csaba Zsolt. Hozzátette: ők minden szempontból példaértékű életet élnek, és így nevelték a gyerekeiket, unokáikat is. Nem mentek külföldre üzletelni, itthon próbálnak megélni tisztességes munkával, Rémus 32 éve ugyanannál a cégnél dolgozik. A Rémusz apukája számított egykor a legjobb táncosnak az Őrkőn, aki tégla­vetőként mindenfelé járt az országban, ő hozta be Őrkőre az „öreges” és „rományos” táncokat. Mint mesélték, a családban mindenkinek megvan a tánca, nagytatának, apának, fiúnak és a többi rokonnak is. A nyári nagy melegekben éjszakánként összeültek, meg­gyújtottak egy-egy gumikereket a szúnyogok ellen, és egész éjszaka táncoltak. Nekik nem kellett oktató, nézték a felnőtteket, s a többi jött magától.

A beszélgetés végén Tőkés Edit elmesélte, hogy a három táncos család hogyan ismerkedett meg egymással, majd Vörös T. Balázs rendező is felszólalt. Bevallása szerint talán még sosem volt ilyen könnyű dolga rendezőként, hisz megkeresték őt a témával, és kérdeznie sem kellett, Zsolt beszélgetett a táncosokkal. Örömmel tapasztalta azt is, hogy ebben a filmben az őszinteségen sem kellett dolgozni, szinte magától értetődő volt ez a nyíltság, ahogy magukról meséltek a szereplők. Számára tehát az egyensúlyok, együtt rezdülések filmje volt a Hármasfonat, melynek a címadása is érdekesen alakult. Végezetül megtudhattuk: a negyedik családi történet ebben a munkában a filmeseké volt, hisz Vörös T. Balázs fia, Ábel is erre a pályára adta a fejét – ez volt az első nagy önálló gyakorlómunkája, ahol alkotó módon lehetett vágó.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 934
szavazógép
2022-01-26: Magazin - :

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat

Irodalom kategóriában Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea grafikus, illusztrátor, előadóművészet kategóriában Kató Emőke színművész kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte az RMDSZ.
2022-01-26: Kultúra - Nagy D. István:

Zarándoklat Kós Károly örökségéhez (Rendhagyó kalandvonatozás Sepsiszentgyörgyön)

A télies időjárás ellenére sem lehetett panasza azoknak, akik a magyar kultúra napja sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozatából szombaton a kalandvonatozás mellett döntöttek, és – igaz, csak vonatablakból – „végiglátogatták” a megyeszékhelyen található, Kós Károly által tervezett épületek egy részét, miközben Török Áron építész előadását hallgatták. Az élményt csak gyarapította, hogy már a körút elején kiderült: nem egyszerű nézelődésre hívták a szervezők az érdeklődőket, a sétavonatozás történelmi körutat jelentett, melybe egy kis „mi lett volna, ha” is belefért az erdélyi polihisztor által megálmodott, de meg nem valósult épülettervek kapcsán. Mint kiderült, Kós Károly öröksége 14 tételt számlál Sepsiszentgyörgyön.