A magyar kultúra napja alkalmából újra levetítették a Hármasfonat – Tánccal átszőtt életek című dokumentumfilmet a Művész moziban, utána pedig közönségtalálkozót tartottak, mely során az alkotók örömmel meséltek a film és annak alapjául szolgáló táncelőadás elkészítéséről, de a magánéletükről is, melyet valóban átsző a tánc.
A Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt 2020-ban készült film után a Kincsmag című rövidfilmet is láthatta a közönség, amelyet tavaly készítettek ugyanazok az alkotók a magyar kultúra napjára. Ezután kezdődött a beszélgetés a Hármasfonatról.
Tőkés Csaba Zsolt és Vörös T. Balázs filmje az Életünk a tánc, avagy családi ki mit tud című előadás nyomán jött létre, melyet Tőkés Csaba Zsolt és Dezső Tibor Attila rendezett. Az előadás – és így a film is – három család életébe nyújt betekintést, akik mindennapjaiban rendkívül fontos szerepe van a táncnak. Dezső Tibor Attila református lelkészt és családját, Mocsel Antal „Rémusz” őrkői hagyományőrzőt és családját, valamint Tőkés Csaba Zsolt néptáncoktatót és családját ismerhettük meg a dokumentumfilmből, majd alkalmunk volt személyesen is megismerni a Mocsel és a Tőkés család tagjait. A közönségtalálkozón jelen volt még Vörös T. Balázs, a film operatőre és rendezője, Kolumbán Zenge gyártásvezető, és Vörös Ábel is, aki szintén operatőre, valamint vágója volt a filmeknek.
Elsőként Lázár-Prezsmer Endre, a mozi programfelelősének kérdésére Tőkés Csaba Zsolt mesélt arról, hogyan született meg az előadás, mennyit játszották addig, amíg a film elkészült, és utána milyen irányban alakult tovább a projekt élete. Mint megtudhattuk, az előadásnak több változata is készült attól függően, hogy a részt vevő családok tagjai közül kik tudtak jelen lenni egy-egy előadáson. Egy európai turnén is voltak, mely során Budapesten, Bécsben, Stuttgartban és Zürichben is bemutatták a produkciót. Ezenkívül felléptek több erdélyi rendezvényen, utoljára a 2020-as KultúrParkban, itt készültek a filmben látható felvételek.
A járványidőszakban nem tudtak aktívan dolgozni, ezért eldöntötték, hogy készítenek egy filmet az előadás nyomán, melyet eddig csak a helyi közönség látott, valamint néhány barát, akik visszajelzései alapján érdemes lenne a külhoni közönségnek is bemutatni, tévében sugározni, esetleg internetes platformokra is feltölteni ezt a produkciót. A folytatás is felmerült, szerintük izgalmas volna más hagyományőrző családokat is megkeresni a Kárpát-medencében.
Ritkán van alkalom arra, hogy őrkői emberekkel beszélgethetünk, talán ezért is inkább az ő életük, táncaik iránt érdeklődött a közönség, ők pedig készségesen meséltek mindenről. Mocsel Piroskát a már előkészített esküvője előtt egy nappal szöktette meg a férje, de ő örömmel ment, és máig sem bánja, hogy Rémusz asszonya lett. Mint elmondták, az őrkőiek közül egyesek orrolnak rájuk, mert táncaikat megtanították a magyaroknak. „Miért kellene ezt eltitkolni? Miért ne tudják, hogy milyenek a mi táncaink? Ha meghalunk, örököljék a gyermekek, s tanulja tovább mindenki” – fogalmazott Mocsel Piroska. Háromszéken a polgárosodás miatt kevés tánc maradt meg eredeti formájában, de az Őrkőn máig megőriztek eredeti táncokat, ezért rendkívül értékes, amit a Mocsel család képvisel – mondta Tőkés Csaba Zsolt. Hozzátette: ők minden szempontból példaértékű életet élnek, és így nevelték a gyerekeiket, unokáikat is. Nem mentek külföldre üzletelni, itthon próbálnak megélni tisztességes munkával, Rémus 32 éve ugyanannál a cégnél dolgozik. A Rémusz apukája számított egykor a legjobb táncosnak az Őrkőn, aki téglavetőként mindenfelé járt az országban, ő hozta be Őrkőre az „öreges” és „rományos” táncokat. Mint mesélték, a családban mindenkinek megvan a tánca, nagytatának, apának, fiúnak és a többi rokonnak is. A nyári nagy melegekben éjszakánként összeültek, meggyújtottak egy-egy gumikereket a szúnyogok ellen, és egész éjszaka táncoltak. Nekik nem kellett oktató, nézték a felnőtteket, s a többi jött magától.
A beszélgetés végén Tőkés Edit elmesélte, hogy a három táncos család hogyan ismerkedett meg egymással, majd Vörös T. Balázs rendező is felszólalt. Bevallása szerint talán még sosem volt ilyen könnyű dolga rendezőként, hisz megkeresték őt a témával, és kérdeznie sem kellett, Zsolt beszélgetett a táncosokkal. Örömmel tapasztalta azt is, hogy ebben a filmben az őszinteségen sem kellett dolgozni, szinte magától értetődő volt ez a nyíltság, ahogy magukról meséltek a szereplők. Számára tehát az egyensúlyok, együtt rezdülések filmje volt a Hármasfonat, melynek a címadása is érdekesen alakult. Végezetül megtudhattuk: a negyedik családi történet ebben a munkában a filmeseké volt, hisz Vörös T. Balázs fia, Ábel is erre a pályára adta a fejét – ez volt az első nagy önálló gyakorlómunkája, ahol alkotó módon lehetett vágó.
