A télies időjárás ellenére sem lehetett panasza azoknak, akik a magyar kultúra napja sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozatából szombaton a kalandvonatozás mellett döntöttek, és – igaz, csak vonatablakból – „végiglátogatták” a megyeszékhelyen található, Kós Károly által tervezett épületek egy részét, miközben Török Áron építész előadását hallgatták. Az élményt csak gyarapította, hogy már a körút elején kiderült: nem egyszerű nézelődésre hívták a szervezők az érdeklődőket, a sétavonatozás történelmi körutat jelentett, melybe egy kis „mi lett volna, ha” is belefért az erdélyi polihisztor által megálmodott, de meg nem valósult épülettervek kapcsán. Mint kiderült, Kós Károly öröksége 14 tételt számlál Sepsiszentgyörgyön.
Török Áron a körút kezdetén tömören ismertette Kós Károly alkotói világát, kiemelve: a hajdani erdélyi polihisztor építészi öröksége nem csak azért számít egyedinek és különlegesnek Sepsiszentgyörgyön, mivel több ma is látható épületet „hagyott a városra”, illetve több jelentős, de végül meg nem valósult ingatlan terveit is ő készítette, hanem az egyedi forma- és stílusvilága miatt is. Abban a korban élt, amikor a klasszikus építészet hanyatlásnak indult, és a nagy útkeresések korszakában ő egy nemzeti stílust, a népi építészetből táplálkozó sajátos formanyelvet hozott létre. A korszak, melyben Kós Károly alkotott, a történelmi építészeti stílusok tarthatatlanná válásától indul, az általános társadalmi átalakulások az építészet forradalmát is kiváltják. Sokan keresik az új utat, irányt, Kós Károly a bartóki jelmondat szellemében csak tiszta forrásból merít ihletet – az erdélyi népi és történelmi építészetből, ezt átértékelve alkotja meg sajátos formanyelvét. A korban ez nagyon progresszív viszonyulásnak számított.
A rövid bevezető után a kalandvonat első állomása Csulak Samu orvos 1924-ben épült lakóháza volt, mely magán hordozza a Kós Károly által tervezett villák összes sajátosságát, mind az elhelyezését, mind a felhasznált anyagokat illetően. Török Áron szerint Kós Károly egyik nagy érdeme, hogy a maga sajátos formanyelvét, stílusát mindig képes volt hozzáigazítani a megrendelők elvárásaihoz és a körülményekhez, amelyek közepette a tervezést végezte. Amint az Török Áron ismertetőjéből kiderült, a Konsza Samu utcai lakóház nem az egyetlen magántulajdonú Kós-ház a városban. Csutak Vilmos háza, a Kabay-ház, a Benedek-ház és a talán legismertebb, a Keresztes fivérek háza is az ő tervei alapján készült. Török Áron ugyanakkor azt is elárulta, az ingatlanok egy részénél sajnos kevésbé felismerhetőek a Kós Károly alkotta formavilág jegyei, mivel az építés során a megrendelők vagy a kivitelezők durván beavatkoztak a tervekbe, vagy a későbbi tulajdonosok alakították át – esetenként rombolva is – az épületeket. A lakóházak vonatkozásában az építész a Keresztes-házzal kapcsolatosan több érdekességet is elárult, például hogy Bartók Béla 1927-ben ott „kényszervendégeskedett” egy súlyos megfázás miatt, és egyúttal a háromszékieket is megörvendeztette művészetével.
A kisvonatos körút központi elemeit kétségkívül az emblematikus középületek jelentették, köztük a méltán híres Székely Nemzeti Múzeum együttese a főépülettel és a múzeumőri lakásokkal. Török Áron a hosszas előkészületek után kevesebb mint két év alatt felhúzott múzeumépület kapcsán több érdekességet is elárult mind a tervezés, mind a kivitelezés időszakából. Meglátása szerint az épület a magyar összefogás egyik jelképe lehet, hiszen a különböző elemek, anyagok a Monarchia különböző szegleteiből származtak. Érdekességként azt is elárulta, hogy Kós Károly összes fellelhető, vonatkozó terve tükörben készült, azaz a főépület fordítva szerepel rajtuk, a város és nem Szemerja felé néz. Azt is elárulta, hogy a kutatások alapján Kós Károly gyakran módosított a terveken, éppen ezért is csodálatos, hogy mégis micsoda értéket képviselő ingatlanok jöhettek létre a munkája nyomán.
Az egyszerűségükben is impozáns, ma is látható Kós Károly-épületek egy része a református egyházhoz köthető, mely a többi történelmi felekezethez hasonlóan kiemelkedő szerepet vállalt a Trianon utáni időszakban az intézményépítésben. Kós három terv elkészítésére is felkérést kapott az egyháztól: ezek egyike a tanulók házaként ismert, jelenleg a Református Kollégium elemi osztályainak otthont adó, eredetileg is iskolának szánt épület, a volt Kós Károly Szakközépiskola eredetileg református leánygimnáziumnak szánt épülete, illetve a református vártemplom ravatalozója. Amint azt Török Áron elmondta, mindhárom ingatlanon látható, hogy a Trianon utáni első nagy csalódások, kiábrándulások nyomán, a nagy tervekkel való leszámolást követően, adminisztratív és politikai hátráltatás közepette készültek, szerényebb, egyszerűbb, letisztult formanyelv jellemzi mindhármat. Egyedül a volt Kós Károly iskola nem a megálmodott, hanem szerényebb formában látható ma.
Kós Károly sepsiszentgyörgyi épített öröksége nem lenne teljes a meg nem valósult elképzelések nélkül. Ide tartozik az új városháza épülete, mely a mai Mihai Viteazul téren kapott volna helyet, de amely végül csak a tervezés szintjéig jutott, vagy a kórház öt épületből álló épületegyüttese, melyből mára eredeti állapotában csak a halottasház látható, illetve a belgyógyászatnak otthont adó épület, amelyen azonban csak nyomokban ismerhetőek fel az építész tervei.
