Teljes a zűrzavar a függetlenségét kikiáltó s körülbelül ötven ország által önálló államként elismert Koszovó volt szerb tartomány további sorsa körül. A fő problémát jelenleg az okozza, hogy a terület békéjét biztosító ENSZ-közigazgatási szervnek, az UNMIK-nak az év végére vissza kell vonulnia, s helyét elvileg egy EU-irányítás alatt álló bírói és rendőri segéderő, az EULEX fogja betölteni. Ennek szerepéről, telepítése módjáról az érintettek szögesen eltérő véleményeket vallanak.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak a döntésre hivatott ENSZ BT elé terjesztendő, de már hétfőn kiszivárogtatott jelentése támogatja a szerbeknek azt az igényét, hogy az EULEX Koszovó további sorsát, státusát tekintve semleges legyen, ne az Ahtisaari-tervet akarja végrehajtani, amely a volt szerb tartomány függetlenségét befejezett tényként kezeli. Ám hogy az erős amerikai, brit és francia támogatást élvező helyi albán vezetésnek is gesztust tegyen, a világszervezet első embere négy pontban, beszámolója függelékeként rögzítette az albán kifogásokat is.
Hasim Thaçi koszovói miniszterelnök ezt az ,,öszvérmegoldást" teljességgel elfogadhatatlannak minősítette tegnap, s azt is hozzátette, hogy az ENSZ BT 1244-es határozata ― az utolsó nemzetközi jogilag érvényes, Koszovóra vonatkozó döntés ― semmit nem jelent. A többi pristinai vezetővel együtt ő csak egy megoldást hajlandó elfogadni: Koszovó függetlenségét, teljes állami szuverenitását.
Vuk Jeremić szerb külügyminiszter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy hivatalosan még nem ismeri az ENSZ-főtitkár jelentését, de tudomása szerint az tartalmazza azt a hat (a koszovói vezetés által mereven elutasított) pontot, amelyben az ENSZ, az EU és Szerbia megállapodott, s egyértelműen kimondja, hogy Koszovó állami státusát illetően semlegesnek kell maradnia az EU irányítása alatt álló EULEX-nek.
Az albán nyelvű Ekspres pristinai újság azt írta, hogy Ban Ki Mun jelentésében megpróbálkozott a kör négyszögesítésével, s igyekezett minden érintett fél szempontjait figyelembe venni.
