Cioloș azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a pártvezetés 14–11 arányban leszavazta az általa javasolt, a kollektív döntéshozatal átszervezését célzó reformcsomagot. A pártelnök árnyékkormány felállítását és az alapszabály módosítását kezdeményezte, a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselőinek is helyet akart biztosítani a pártvezetésben, amelyet kritikusai a döntéshozatal „kiszervezésének” minősítettek és leszavaztak.

Az USR tavaly ősszel véglegesítette fúzióját szövetségesével, a Cioloș által alapított Szabadság, Egység és Szolidaritás Párttal (PLUS). A román média szerint a mostani feszültség hátterében az áll, hogy az internetnemzedék két rendszerkritikus, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető pártja – a magát jobbközép alakulatként meghatározó USR és a centrista PLUS – között a fúzió ellenére sem szűnt meg a rivalizálás. Bár az egyesült párt élére Cioloșt választották elnökké, a pártvezetésben az USR-t korábban vezető Dan Barnához közel álló politikusok maradtak többségben.

A párton belül az is fokozta az elégedetlenséget, hogy az USR tavalyi „keménykedése” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közösen kormányzó USR tavaly nyílt konfliktusba keveredett Florin Cîțu miniszterelnökkel, majd miután a liberális kormányfő nem volt hajlandó engedni az USR követeléseinek, kilépett a kormányból, megbuktatta Cîțut, és ezzel hónapokig tartó kormányválságot idézett elő.

Az USR vezetését ideiglenesen Cătălin Drulă volt közlekedési miniszter, a párt legtöbb szavazattal megválasztott alelnöke veszi át.