Több, akár pozitív elmozdulásnak is tekinthető mozzanat történt tegnap az orosz–ukrán válság kezelésében. Moszkva bejelentette, hogy az ukrán határnál gyakorlatozó csapatai egy része megkezdte a visszavonulást állomáshelyére, Vlagyimir Putyin elnök pedig az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélés után ismét azt hangsúlyozta: Oroszország nem akar háborút. A bizakodásra okot adó fejlemények mellett azonban óvatosságra intő mozzanatok is történtek: az orosz parlament alsóháza határozatban javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot” – ezt azonban az európai államok a minszki megállapodás felrúgásának tekintenék. A NATO mindeközben azt közölte: egyelőre nem látja jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon.
Orosz visszavonulás?
Megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton – jelentette be Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője tegnap reggel Moszkvában. Az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok már el is indultak a helyőrségek felé – közölte. A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett. Konasenkov azt is közölte, hogy a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű fehéroroszországi közös fehérorosz–orosz hadgyakorlat utolsó szakaszában, február 19-én, a Minszkben akkreditált katonai attasék megfigyelőként vehetnek majd részt Obuz-Lesznyevszkij lőterén.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sietett leszögezni, hogy az Oroszország nyugati részén gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű visszavonása nem a nyugati „hisztériára” adott válasz. „Ami az Oroszország által folytatott hadgyakorlatokat illeti, szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a saját területünkön, a saját terveink szerint zajlanak, és úgy kezdődnek, zajlanak és fejeződnek be, ahogy betervezték őket” – nyilatkozott Lavrov.
Mindeközben a parlamentben...
Határozatban javasolta az orosz parlament alsóháza tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal közölte, hogy egyelőre semmilyen hivatalos döntés nem született a két szakadár köztársaság Oroszország általi elismeréséről.
A NATO nem lát változást
A NATO egyelőre nem látja jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon, és nem látja semmi nyomát annak sem, hogy csökkenne az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség – jelentette ki a NATO főtitkára tegnap Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek ma kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz–ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa. „Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen” – fogalmazott. Szavai szerint a NATO-nak látnia kell a csapatok és a fegyverek „jelentős és tartós kivonását” a térségből ahhoz, hogy azt komoly deeszkalációnak tudja be. Megjegyezte: a csapatokat Oroszország gyorsan oda-vissza mozgathatja. Kiemelte azonban: Moszkvának még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből, hogy felhagyjon a háborúra történő felkészüléssel és megkezdje a békés megoldás előkészítését.
Stoltenberg hangsúlyozta: vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell, és „helyet adnak némi óvatos optimizmusnak” is.
A NATO-főtitkár szerint a szövetségesek készen állnak a párbeszéd folytatására Moszkvával az európai biztonságot érintő kérdésekről, valamint az átláthatóságról és a fegyverzetellenőrzésről. A NATO kész az orosz aggályok meghallgatására, arra, hogy megossza saját aggályait és közös megoldásokat keressen – mondta.
Kijelentette ugyanakkor: az Ukrajna elleni esetleges agressziónak „magas ára” lenne Oroszország számára. Reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO–Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság erősítésére. A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot. Szavai szerint nincsenek „első vagy másodosztályú” NATO-tagállamok, minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról. Emlékeztetett arra, hogy miután Oroszország katonai csapatmozgása Ukrajnával közös határának közelében továbbra is aggodalmat okoz, a NATO-tagországok készenlétbe helyezték erőiket.
Bizonyítékokat várnak az ukránok
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyítékokat szeretne látni arra, hogy Oroszország visszavonta csapatainak egy részét Ukrajna határának közeléből, mert szerinte csakis ezután lehet a feszültség enyhüléséről beszélni. Az ukrán diplomácia vezetője erről tegnap kijevi sajtótájékoztatóján beszélt. „Oroszország részéről folyamatosan elhangzanak különböző kijelentések, így már van egy szabályunk: elhisszük, ha látjuk” – fogalmazott a miniszter.
Kuleba reagált arra is, hogy az orosz parlament alsóházában egyes képviselők kezdeményezték az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. A külügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben Moszkva emellett dönt, Oroszország „de facto és de jure” kilép a minszki megállapodásokból, és viselnie kell ennek minden következményét. „Erre az álláspontra már figyelmeztettük partnereinket” – tette hozzá a miniszter.
Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága tegnap azt jelentette, hogy a Donyec-medencei megszállt területeken az utóbbi napokban nőtt az orosz fegyveres erőktől érkezett ellenőrző csoportok száma, amelyek az oroszbarát szakadárok harcképességét mérik fel. A katonai hírszerzés hozzátette, hogy a szakadárok ezzel egy időben aktívan toboroznak új tagokat fegyveres csapataikba. „Razziákat tartanak magánvállalkozásoknál és nyilvános helyeken, hogy azonosítsák azokat a katonai szolgálatra alkalmas személyeket, akik megkerülik a regisztrációt a sorozási irodákban” – írta jelentésében a hírszerzés.
Német–orosz tárgyalások
Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután tegnap Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.
Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút, éppen ezért terjesztett elő javaslatokat a Nyugatnak a biztonsági garanciákról. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen.
A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.
Az orosz elnök leszögezte, hogy Moszkvát nem elégítik ki a NATO-nak azok az ígéretei, amelyek szerint Ukrajna a közeli években nem lesz a szövetség tagja. Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint 30 éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.
„Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz” – fogalmazott az orosz vezető. „Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani” – tette hozzá.
„Bővítést nem tervezünk, nem tárgyalunk róla, nem szerepel a napirenden. Ezt mindenki tudja” – hangoztatta a maga részéről Scholz, aki kifejezte reményét, hogy a német vezetőknek nem kell majd ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, amíg hivatalban vannak.
Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin „népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket. A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és „politikai katasztrófához” vezetne.
Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ. Scholz azt mondta, hogy az orosz követelések némelyikéről érdemes tárgyalni, és helyesnek nevezte, hogy az EU és a NATO válaszolt az Oroszországból kapott levelekre. „Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni” – mondta.
Putyin emlékeztetett arra, hogy a „politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében. Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.
Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak – amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón – újra kell indítania tevékenységét. Szerinte Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.
Közben Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter tegnap ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.
