Sepsiszentgyörgy és az itt élők méltán büszkélkedhetnek a város zöldövezeteivel. A pázsitok szépen nyírtak, a sövények különféle alakúra, méretűre szabottak, a díszfák, cserjék is ápoltak. A város saját cége, vagy szerződött vállalkozók révén. Külön ki kell emelni a virágos ágyásokat. Csillagos tízes a faj- és fajta-összeállításért, az ennek eredményeként született formatervezett színkavalkádért.
Mégis, akadnak olyan szakik, akiknek mindez nem elég, és saját kényük-kedvük szerint akarják átformálni ezt az egységes szépet mutató egészet. Legutóbb a Nicolae Iorga út egyik lépcsőháza előtt láttunk egy ilyen példát. Az eredmény ebben az esetben is „látványos” – amint a mellékelt kép is mutatja. Tükrözi a mesterfokú csonkolást végző szaki tudásszintjét, szépérzékét, közösségi kultúráját, természet iránti elkötelezettségét.
Azt nem tudni, hogy egy személy műve a csonkítás, vagy az egész lépcsőház áldását adta rá. Utóbbi nehezen hihető, hiszen az ott lakók a meggyalázott sövény mellett járnak ki-be a tömbházból, ott érkeznek a vendégek, ismerősök. Nem utolsósorban ezzel a képpel azonosítja a lépcsőházban élőket (akinek nem inge, ne vegye magára) a járdán közlekedők sokasága.
A kedves olvasó maga mérlegelheti: követendő vagy elítélendő a „beavatkozás”.
