A házigazda Péterfi Ágnes unitárius lelkész köszöntője után Szűcs László, a MÚRE elnöke jelezte, hatodik kiadásához érkezett fotópályázatuk, melyre romániai magyar fotósokon kívül külhoniak vagy a világban másutt élők küldhették be magyarok életével foglalkozó alkotásaikat. Erdélyieken kívül így vajdaságiak, kárpátaljaiak, magyarországiak is részt vettek, még ausztráliai is akadt. Az elnök ez alkalommal jelentette be a MÚRE sajtófotó- és videószakosztályának megalakulását. A tárlatot Halmágyi Zsolt csíkszeredai fotográfus, a zsűri tagja méltatta. Közölte, évről évre magasabb színvonalúak a beküldött fotók, a maga részéről a sportfotók hiányát fájlalta.

Szűcs László elmondta, a legjobb képekből összeállított kiállítás látható volt Nagyváradon, majd Csíkszeredában, s – első ízben – Sepsiszentgyörgyre is elhozták a tárlatot. Ezúttal adták át a helybeliek által elnyert elismeréseket. Díjat vett át Albert Levente és Szekeres Attila, lapunk fotóriportere és szerkesztője, illetve Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotográfus.

Mintegy felvezetőként a könyvbemutatóhoz, Huszár Szilamér felolvasta Fám Erika A rejtőzködő fotós című írását. Az esszé abból indul ki, hogy gazdag irodalma van a fotónak, de ritkán tesznek említést a fotósról, az emberről, aki a kamera mögött van, ő ugyanis láthatatlan, neki a fotó lesz a profilja.

Szűcs László, a könyvet kiadó Holnap Kulturális Egyesület elnökeként elmondta, korábban kiadták Fám Erika Halló, Juli! című kisregényét, amely két barátnő telefonbeszélgetéséről szól. A Lájkolhatatlan című kötet megjelenését sajnos a szerző már nem érte meg. A kötet felkeltette már a szakmai érdeklődést, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti tanszékén szolgálhat akár oktatási segédanyagként is, ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi filmesztéta, művészetpedagógus hagyatékban maradt esszéi, művészeti írásai a szélesebb olvasóközönséghez is szólnak. Fám Erika több anyagban foglalkozik képiség és képtelenség, kortárs művészet és képelmélet fogalmával, virtuális kapcsolatokkal, virtuális közösségekkel, de akár olyan egyszerű dolgok esztétikai, képi jelentéséről is izgalmasan ír, mint egy szék, egy postaláda, egy terasz vagy az emberi haj. Egyszerre személyes és szakszerű, mintha egy Fám Erika által rendezett film peregne a kötet lapjain.

Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója mintegy a címre rímelve, a könyvről azt mondta: letehetetlen. Minden bölcsész számára kötelező olvasmánnyá kellene tenni, véli. A szerző szépen felépített esztétikai rendszert tesz az olvasó elé, mondotta a méltató, hozzátéve, Fám Erikánál is olyan finom intelligenciát tapasztalt, mint amilyet az erdélyi esszéirodalom koronázatlan királynőjénél, Szilágyi Júliánál észlelünk. Kiváló pedagógiai munka, összegzett, majd ő is részletet olvasott fel a kötetből.