Hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában tegnap hajnalban, Vlagyimir Putyin elnök a beavatkozás céljaként a Moszkva-barát, szakadár területek lakosságának védelmét nevezte meg. Az ukrán kormányzat jelentős veszteségekről tett említést, és hadiállapotot hirdetett az ország egészében. A Nyugat elítélte az orosz támadást és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport rendkívüli csúcstalálkozót tartott.
Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól – közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői tegnapi online megbeszélésük után. A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel „visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt”.
Tegnap hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.
Felfegyverzik az ukránokat
Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg „feltartóztatja az ellenséget”, de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.
Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.
A szakadár orosz köztársaságok Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.
A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult. Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.
Szankciók következnek
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már tegnap új szankciócsomagról tárgyaltak, amely Michelék szerint „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”. António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez „katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy „Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin „személyes háborújáról” van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és „megérti félelmeiket” – tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”. Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet „az egész világot fenyegető háború elkerülése” végett.
Orosz katonai mérleg
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.
A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyvert, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában. Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.
A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni. Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.
Az OVD-Info tüntetővédelmi szervezet tegnap esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak. A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.
Állítsák le a vérontást
Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól – közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői tegnapi online megbeszélésük után. Közölték, hogy Oroszországgal szemben „szigorú és összehangolt gazdasági és pénzügyi szankciókat” terjesztenek elő, és készen állnak humanitárius segítséget nyújtani az ukrán népnek, „beleértve az orosz agresszió elől menekülőket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket”. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek „az esetleges zavarok kezelése érdekében”. Kifejtették, hogy Oroszország „koholt állítások és alaptalan vádak” alapján indított katonai támadást Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége ellen, amit elítélnek, és felszólítják erre a nemzetközi közösség összes tagját. Vlagyimir Putyint a nemzetközileg elismert határok erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet mellett azért is elítélik, mert „többszöri felajánlásaink ellenére következetesen elutasítja az európai biztonságot érintő kérdések megvitatását” szolgáló diplomáciai folyamatot. Az Ukrajna elleni támadás „Európán messze túlmutató következményekkel jár”, hiszen veszélybe sodorja a kölcsönösen elfogadott szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és „alapvetően megváltoztatta az euroatlanti biztonsági helyzetet”.
Elindultak a menekültek
Számos kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar–ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója tegnap este. A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik. Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól. A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén.
Sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé – jelentette a közmédia helyszíni tudósítója a csapi vasútállomásról korábban. A nagy forgalom nemcsak a vasútállomásokra, hanem az autós határforgalomra is jellemző, főleg azok a fiatal fiúk szeretnének kijutni az országból, akik „katonakötelesek”, mert félnek a mozgósítástól – mondta. Hozzátette: a benzinkutakat is ellepték az autósok, mert félnek attól, hogy nem lesz benzin. A boltokban és a patikákban is megnövekedett a forgalom, de az üzletekben mindenhol mindent meg lehet kapni – jelezte. A tudósító információi szerint a reggeli órákban a nyitva tartó bankoknál is sorban álltak az emberek, hogy pénzt vegyenek fel.
