A romániai magyar közösség számára megfelelő életlehetőségek teremthetők, fokról fokra ki lehet vívni az autonómiát is, ha e közösség továbbra sem hagyja magát megosztani, és erős magyar képviseletet küld a parlamentbe — hangsúlyozta tegnapi felhívásában Markó Béla, intő példának nevezve azt, ami a szlovákiai magyarokkal történik.
Az RMDSZ elnöke felhívta a magyar választók figyelmét az összefogás fontosságára. Utalt arra, hogy szenátorjelöltként saját egyéni választókerületében bejárta Erdély számos települését, és meggyőződött arról, hogy az egységes politizálás gyümölcsei lassan-lassan megmutatkoznak mindenütt (életszínvonalban, infrastruktúrában, demográfiai mutatókban), megismételte, hogy december elseje mást jelent a romániai magyaroknak, mint a többségi nemzetnek, és ennek elkendőzése nem járul hozzá az etnikumközi kapcsolatok javításához — ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az egész romániai társadalom javára válna, ha folytatódna az RMDSZ által megvalósított modell, a politikai szintű román—magyar párbeszéd. A szövetség mellett szól a szavahihetőség, a stabilitás — mondotta. Az új parlamentnek újra kell tárgyalnia a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is, és egész Románia számára kulcskérdés a decentralizáció, amely a magyar közösséget is közelebb viszi a sajátos autonómiaformákhoz — szögezte le. Az RMDSZ gyakorlatba kívánja ültetni a gazdasági fejlesztési régiók átalakítására vonatkozó elképzeléseit, és folytatni kívánja a munkát a parlamentben és a kormányban is.
Incidensek az RMDSZ-kampányban
A román pártok parlamenti jelöltjeinek tettlegességig fajuló csatározása után az RMDSZ kampányát is incidensek árnyékolják be: szerdán betörtek Benedek Imre Maros megyei képviselőjelölt irodájába, elvittek egy számítógépet, és főtéri plakátjait is eltakarták a szokottnál jóval korábban kihelyezett karácsonyfával. Csuzi István Bihar megyei képviselőjelöltet kedden este egy választási fórum hallgatósága füttyszóval és bekiabálásokkal akadályozta meg, hogy magyarul is elmondja beszédét.
A legkisebb minimálbér
Romániában jelenleg 137 euró, azaz 500 lej a minimálbér, és ezzel az utolsó előtti helyen állunk az Európai Unióban. A fejlődés azonban tagadhatatlan, 2000-ben ugyanis alig 35 eurót ért az államilag szavatolt legkisebb fizetés. A huszonhét tagállam közül egyébként csak húszban szabályozott a kérdés, s a legmagasabb alsó szintet — 1610 eurót — Luxemburgban, a legalacsonyabbat — 112 eurót — Bulgáriában mérik. A még csak tagjelölt Törökországban a minimálbér 333 euró, Spanyolországban 700, Angliában 1150, de az Amerikai Egyesült Államokban csak 652. A sok romániai állampolgárt foglalkoztató Olaszországban és Németországban nincs megszabott minimálbér.
