A romániai magyar közösség számára megfelelő életlehetőségek teremthetők, fokról fokra ki lehet vívni az autonómiát is, ha e közösség továbbra sem hagyja magát megosztani, és erős magyar képviseletet küld a parlamentbe — hangsúlyozta tegnapi felhívásában Markó Béla, intő példának nevezve azt, ami a szlovákiai magyarokkal történik.
Az RMDSZ elnöke felhívta a magyar választók figyelmét az összefogás fontosságára. Utalt arra, hogy szenátorjelöltként saját egyéni választókerületében bejárta Erdély számos települését, és meggyőződött arról, hogy az egységes politizálás gyümölcsei lassan-lassan megmutatkoznak mindenütt (életszínvonalban, infrastruktúrában, demográfiai mutatókban), megismételte, hogy december elseje mást jelent a romániai magyaroknak, mint a többségi nemzetnek, és ennek elkendőzése nem járul hozzá az etnikumközi kapcsolatok javításához — ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az egész romániai társadalom javára válna, ha folytatódna az RMDSZ által megvalósított modell, a politikai szintű román—magyar párbeszéd. A szövetség mellett szól a szavahihetőség, a stabilitás — mondotta. Az új parlamentnek újra kell tárgyalnia a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is, és egész Románia számára kulcskérdés a decentralizáció, amely a magyar közösséget is közelebb viszi a sajátos autonómiaformákhoz — szögezte le. Az RMDSZ gyakorlatba kívánja ültetni a gazdasági fejlesztési régiók átalakítására vonatkozó elképzeléseit, és folytatni kívánja a munkát a parlamentben és a kormányban is.
Incidensek az RMDSZ-kampányban
A román pártok parlamenti jelöltjeinek tettlegességig fajuló csatározása után az RMDSZ kampányát is incidensek árnyékolják be: szerdán betörtek Benedek Imre Maros megyei képviselőjelölt irodájába, elvittek egy számítógépet, és főtéri plakátjait is eltakarták a szokottnál jóval korábban kihelyezett karácsonyfával. Csuzi István Bihar megyei képviselőjelöltet kedden este egy választási fórum hallgatósága füttyszóval és bekiabálásokkal akadályozta meg, hogy magyarul is elmondja beszédét.
A legkisebb minimálbér
Romániában jelenleg 137 euró, azaz 500 lej a minimálbér, és ezzel az utolsó előtti helyen állunk az Európai Unióban. A fejlődés azonban tagadhatatlan, 2000-ben ugyanis alig 35 eurót ért az államilag szavatolt legkisebb fizetés. A huszonhét tagállam közül egyébként csak húszban szabályozott a kérdés, s a legmagasabb alsó szintet — 1610 eurót — Luxemburgban, a legalacsonyabbat — 112 eurót — Bulgáriában mérik. A még csak tagjelölt Törökországban a minimálbér 333 euró, Spanyolországban 700, Angliában 1150, de az Amerikai Egyesült Államokban csak 652. A sok romániai állampolgárt foglalkoztató Olaszországban és Németországban nincs megszabott minimálbér.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
