Jövőre megvalósulhat a délvidéki magyarság személyi autonómiája, ha a szerb parlament elfogadja a Szerbiában élő kisebbségek nemzeti tanácsairól (önkormányzatairól) szóló törvényt. A törvény tervezetével elégedett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), mert az széles önkormányzati jogokat biztosít majd a délvidéki magyaroknak ― nyilatkozta Pásztor Bálint, a VMSZ belgrádi parlamenti képviselője.
A kisebbségek nemzeti tanácsai máig fűzhetnek megjegyzést, javaslatot a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezethez, a vajdasági magyar pártok, illetve a Vajdaságban a kisebbségi önkormányzat szerepét betöltő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) már több mint egy hete eljuttatta módosító javaslatait a belgrádi kisebbségügyi minisztérium által létrehozott törvényelőkészítő munkacsoporthoz. A törvény külön kisebbségi névjegyzék alapján közvetlen választást biztosít a nemzeti tanácsok létrehozására. A testületeknek széles önkormányzati jogokat biztosít. Az MNT például az oktatás, a kultúra vagy a tájékoztatás területén intézményeket alapíthat. Ezen kívül a nemzeti tanácsok működésének finanszírozására garanciát nyújt a törvénytervezet, amely törvényerőre emelkedve mind a tizenöt szerbiai nemzeti kisebbség számára azonos jogokat biztosít majd.
Belgrád részben elégedett, Pristina elutasítja
A belgrádi politikusok részben elégedettek az ENSZ BT Koszovóra vonatkozó legújabb döntésével, pristinai albán kollégáik viszont ― függetlenül attól, hogy kormányon vannak-e vagy ellenzékben ― elutasítják az EULEX-szel kapcsolatos határozatot. A Biztonsági Tanács elfogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszámolóját, lehetővé téve ezzel, hogy a Koszovóból visszavonuló ENSZ-közigazgatást, az UNMIK-ot felváltsa az EU által kiállított, mintegy kétezer főből álló bírói és rendőri segéderő. Az EULEX telepítését a szerbek ahhoz kötötték, hogy a még mindig sajátjuknak tartott, magát függetlennek valló Ko-szovó státusa tekintetében semleges legyen, s azokon a területeken, ahol a szerbek tömbben élnek, az UNMIK visszavonulása ellenére is nemzetközi felügyelet alatt álljon a határőrizet és a vám. Pristina főleg ez ellen tiltakozott, mondván, hogy sérti Koszovó megkérdőjelezhetetlen szuverenitását. Ennek ellenére az albán vezetők megígérték, hogy együttműködnek az EULEX-szel, amelynek ez év végéig kell megkezdenie munkáját. Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök, a jelenlegi pristinai kormányzat legerősebb ellenfele szerint a BT-döntéssel megkezdődött Koszovó felosztása, s ami történt, a koszovói elnök, a miniszterelnök és a kormány nagy veresége.
Grönland függetlenné válhat
A grönlandiak túlnyomó többsége igent mondott a terület nagyobb autonómiájára a kedden tartott népszavazáson, megnyitva ezzel az utat a Dániától való függetlenné válás előtt. A végleges adatok szerint a szavazók 75,54 százaléka támogatta az anyaországgal, Dániával közösen kidolgozott megállapodást, amely népként ismeri el a grönlandiakat, felruházza őket az önrendelkezés jogával, és hivatalos nyelvként ismeri el a grönlandit. A sziget lakosai saját gazdasági, társadalmi életük újabb területein vehetik át az irányítást, így rendelkezhetnek az ásványkincsek felett, alakíthatják az igazságszolgáltatás rendszerét, irányíthatják a rendőrséget és a büntetés-végrehajtási intézményeket. Hat területen ― alkotmány, állampolgárság, legfelsőbb bíróság, védelem és biztonság, valamint a monetáris, illetve a külpolitika ― továbbra is a Dán Királyságé az ellenőrzés. Grönland, Dánia külső országrészeként 1979 óta élvez belső autonómiát, és egy 1985-ben tartott népszavazáson lakói úgy döntöttek, hogy kiválnak az Európai Unióból. A hatalmas, 2,1 millió négyzetkilométeres északi-sarki területen, amelynek nyolcvan százalékát jég borítja, 57 000-en élnek. A lakosságból ötvenezren eszkimók, hétezren pedig dánok.
