A büntetőintézkedések hatásai és tényleges kivitelezésük egyelőre bizonytalan. Az Amerikai Egyesült Államok korábban is vezetett már be ilyen vagy ehhez hasonló büntetőintézkedéseket: többek között Venezuela, Irán és nemrégiben Afganisztán is részesült már ilyen szankciókban. Az iráni bankokat például 2018-ban Donald Trump elnök kérésére kapcsolták ki a SWIFT-hálózatból, most ezt látjuk Moszkva esetében. Ugyanakkor Oroszország számára sem egyedi a helyzet: Moszkva is nézett már szembe hasonló intézkedésekkel, amikor a Krím félszigetet egyoldalúan annektálta 2014-ben.

Az Egyesült Államok hétfőn azonnali lépéseket tett az orosz központi bankkal folytatott amerikai dollártranzakciók betiltására, és az orosz befektetési alapokat is blokkolják a CNN információi szerint. Ezzel a lépéssel megakadályoznák, hogy Oroszország hozzáférjen ahhoz a „vészhelyzeti alaphoz”, amelyre az amerikai tisztviselők szerint Moszkva az ukrajnai invázió során számított. Így többé nem férhet hozzá Moszkva az amerikai dollárban tartott tartalékaihoz, amit a zuhanó rubel megvédésére akartak használni. A szankciók teljes mértékben blokkolják az Orosz Közvetlen Befektetési Alapot és annak vezérigazgatóját, Kirill Dmitrijevet is.

A nyugati piac bízik abban, hogy a büntetőintézkedések hamar megteszik hatásukat. A szankciókat úgy építették fel, hogy igyekeznek egyúttal meggátolni azt is, hogy Oroszország kijátssza őket. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint az új intézkedések azt jelentik, hogy Oroszországot „kirúgják a nemzetközi pénzügyi rendszerből”, és „a globális gazdaság és pénzügyi világ páriájává válik”.

Daniel Tannebaum, az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal foglalkozó korábbi tisztviselője a Financial Timesnak úgy fogalmazott: egyre világosabbá válik, hogy Oroszország a bevezetett szankciók jelentőségét tekintve Kuba és Irán útjára lép. A most bejelentett lépések közvetlenül az orosz központi bankot veszik célba, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani. Érintik az oligarchákat, bankokat, valamint a csúcstechnológiai vállalatokat is.

A számítások szerint a szankciók következménye, hogy ha Oroszország nem tudja eladni külföldi eszközeinek nagy részét ottani devizáért cserébe, akkor nem fogják tudni megvédeni a rubelt sem. A borzasztóan inflálódott rubel helyzetét gyengíti továbbá, hogy az oroszok már most is özönlenek a bankokhoz, hogy készpénzt vegyenek fel. Az orosz lakosság fél attól, hogy az ország pénzügyi rendszere összeomlik.

Az ország gazdaságpolitikája korábban agresszívan leépítette a dollártartalékát és a devizakészletét is. Most a rubel összeomlása ellen tartalékok hiányában az orosz központi banknak csak két lehetősége maradt: kamatemelés, illetve tőkekontroll. Előbbiről hétfőn már döntöttek is.

Ugyanakkor a szankciók közvetlenül az orosz központi bankot is célba veszik, és Oroszország globális pénzügyi rendszerhez való kapcsolódását igyekeznek megbénítani. A cél az, hogy az orosz gazdaságot teljesen destabilizálják. A központi bank elvileg kérhet segítséget Kínától is, ahol a devizatartalékok több mint 14 százalékát tartják most. Pekinggel kapcsolatosan azonban az még nem világos, hogy hajlandó lesz-e valamiféle védelmet nyújtani az orosz gazdaságnak.

Fontos megjegyezni, hogy Oroszországnak rekordmagas, 19 milliárd dolláros folyó fizetési külkereskedelmi mérlegtöbblete van, ennek jelentős részét az energiaexportjának köszönheti. Az ötödik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező ország – ez mintegy 2299 tonnát tesz ki. Így a nyersanyagexportja némi védelmet nyújthat, de a nyugati pénzintézetek közvetlen kitettsége Oroszországgal szemben igen szerény. Ennek az egyik oka az, hogy amikor a Krímet 2014-ben annektálták, bevezettek szankciókat és módosították a gazdasági kapcsolatokat.

A JP Morgan szerint viszont Európa ki van téve az orosz energiaimportnak: Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is.

Az a büntetőintézkedés, amely szerint számos orosz bankot leválasztanának a SWIFT-hálózatáról, azt célozza, hogy ezek a hitelezők „elszakadjanak a nemzetközi pénzügyi rendszertől”. A részletek azonban még elég képlékenyek, és elképzelhető, hogy az energiaiparra összpontosító orosz bankok továbbra is a hálózaton maradhatnak. „Ez egy közvetlen kísérlet arra, hogy lecsapjanak Oroszország azon képességére, hogy átvészelje a szankciókat, mert ezt úgy tudnák megtenni, hogy a tartalékaikra támaszkodnak” – mondta Daniel Glaser volt amerikai pénzügyminisztériumi terrorizmusfinanszírozásért és pénzügyi bűncselekményekért felelős helyettes államtitkár, aki nagyon bízik abban, hogy ezen intézkedések hatása azonnal érezhető lesz az orosz pénzügyi piacokon. (index.hu)