Két hét háború

2022. március 10., csütörtök, Világfigyelő

Tizenötödik napja tart az Oroszország által indított „különleges katonai művelet” Ukrajna területén, a háború óriási károkat és szenvedést hozott a szomszédos országra. Összefoglalónkban a tegnapi nap legfontosabb híreit olvashatják.

Zelenszkij repülési tilalmat kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újból felszólította a nyugati országokat, hogy küldjenek vadászgépeket hazájának, és hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. Zelenszkij azt mondta: amennyiben erre nem kerül sor, a nemzetközi közösséget is felelősség terheli majd az Ukrajnában bekövetkező humanitárius katasztrófáért.

Oroszország rakétákat, repülőket és helikoptereket vet be ellenünk, a civilek ellen, városaink ellen, infrastruktúránk ellen. A világnak humanitárius kötelessége erre reagálni – hangsúlyozta szerdai videóüzenetében az ukrán elnök.

Az elnök Ukrajna légterének lezárását már korábban is követelte a NATO-tól. Erre reagálva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: semmi esély nincs arra, hogy ezt megtegyék, mert ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, a NATO-nak vadászrepülőkkel kellene körülvenniük Ukrajnát és „le kellene lőniük minden orosz gépet”, amely oda tart. Megértjük, hogy elkeseredettek, de úgy hisszük, hogy ha ezt megtennénk, akkor az olyan folyamatot indítana be, amely egész Európában totális háborúhoz vezetne – mondta akkor Stoltenberg, mire Zelenszkij néhány órával később gyengének nevezte a NATO-t a döntés miatt, és azt mondta: őket is felelősség terheli majd a civilek halála miatt.
 

Katasztrofális helyzet Mariupolban

Az Associated Press helyszíni riportja szerint olyan sokan haltak meg az oroszok által ostromolt Mariupolban, hogy a városi önkormányzat bejelentette: megkezdik a tömegsírok ásását. Azt, hogy pontosan hány ember vesztette életét, még csak megbecsülni sem tudták. Az Associated Press szerint a város utcáit holttestek borítják, az éhes emberek pedig a boltokba betörve keresnek élelmet, sokan a havat olvasztják és isszák ivóvíz helyett.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes katasztrofálisnak nevezte a városban uralkodó viszonyokat. Kedden megnyílt ugyan egy humanitárius korridor, de a fegyverszünetet rendre megszegték a harcoló felek. Emiatt a segélyszállítmányok nem jutottak be a városba, a menekülni akarók pedig nem jutottak ki onnan.

Délután érkezett a hír, hogy súlyos károk keletkeztek, amikor egy kórházépület is romba dőlt. A Le Figaro beszámolójában mariupoli hírekre hivatkozva egy gyermekkórház orosz bombázásáról írnak.
 

Nem céljuk Ukrajna elfoglalása?

Az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” feladatai között nem szerepel sem Ukrajna megszállása, sem a jelenlegi kormány megbuktatása – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Meduza beszámolója szerint. Hozzátette, hogy ezt azért fontos hangsúlyozni, mert szerinte rengeteg dezinformációt terjesztenek a nyugati titkosszolgálatok.

A külügyminisztérium szóvivője arról semmit nem mondott, hogy az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbuktatására maga Vlagyimir Putyin orosz államfő szólította fel az ukrán hadsereget közvetlenül az orosz invázió előtt elmondott beszédében.
 

Orosz sorkatonák estek fogságba

Elismerte az orosz védelmi minisztérium tegnap, hogy besorozott orosz katonák estek fogságba Ukrajnában. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta. Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából. Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában.
 

Jelentős menekültáradat tart Kárpátalja felé

Csütörtökön és pénteken 100 ezer belső menekült érkezésére számítanak Kárpátalján, Magyarországra és Szlovákiába naponta 1,5–1,5 ezer személy eljutását tudják megszervezni – közölte tegnap Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Közigazgatás vezetője. A kormányzó elmondta, hogy a megye képes lesz megbirkózni ekkora menekültáradattal. „Senki nem fog az utcán aludni, egyelőre sátrak nélkül is el tudunk helyezni ennyi menekültet. Ungvár önkormányzata óvodákat és iskolákat biztosít az ide érkezők elhelyezésére. Kárpátalja jelenleg a legbiztonságosabb nyugat-ukrajnai régió – hangsúlyozta Viktor Mikita. Hozzátette: vállalatok is megkeresték a megye vezetését azzal, hogy ide helyeznék át üzemeiket azokból a városokból, ahol jelenleg harci cselekmények zajlanak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 876
szavazógép
2022-03-10: Történelmünk - :

Székely vértanúk

Március 10-ét a székely szabadság napjává nyilvánította a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Makk József-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit, bágyi Török János marosvásárhelyi református kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székely­udvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost. Mai Történelmünk rovatunkban Károlyi Dénes Székely vértanúk című, a Művelődés 1979. áprilisi számában megjelent írását közöljük, a szerkesztőség alcímeivel.
2022-03-10: Világfigyelő - :

Hátat fordít a világ Putyin Oroszországának

Sorra fordulnak el a nyugati nagyvállalatok Oroszországtól, egymás után jelentik be, hogy átmenetileg felfüggesztik vagy végleg megszüntetik egyes tevékenységüket. Többek között nagy pénzintézetek, techcégek, autógyártók és szórakoztatóipari vállalatok léptek. Fontos hangsúlyozni, hogy nyilvánvalóan Ukrajna iránti szimpátiacselekvésről és gesztusokról is szó van, de ez üzleti racionalitás és kényszer is egyben, ugyanis ha az ellátási zavarok miatt nincs alkatrész, vagy a szankciók miatt nem tudnak elszámolni a cégek, akkor a gyártás és az értékesítés is problémássá válik.