Erről a kormány egy sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely később a parlament asztalára kerül. A törvényhozás később elfogadhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a rendeletet. A most elfogadott jogszabály értelmében a magánnyugdíj-alapokba befizetett egyéni hozzájárulás 1 százalékponttal nő 2024. január 1-jétől a jelenlegi 3,75 százalékról.

A kormány a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra állást szolgáló helyreállítási alapért cserében reformokat vállalt, és ezek keretében egyebek mellett megígérte, hogy növeli a kötelező magánnyugdíj-alapokba a hozzájárulás mértékét, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye a második nyugdíjpillért. A bukaresti sajtó emlékeztetett, hogy a kormány 2016 óta először emelte a hozzájárulás mértékét, miután 2017 novemberében 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette.

2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.

A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíj-alapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. A kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni, mi több csökkentették is. A hozzájárulást abból a nyugdíjjárulékból utalja át az állam a magánbiztosítóknak, amit az alkalmazottak után a munkáltatók befizetnek az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.

A magánnyugdíj-biztosítási alapok aktíváinak értéke idén január végén 89,63 milliárd lej volt, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban.