Kijevi és odesszai menedékkérő csoport érkezett tegnap Kézdivásárhelyre, a háborús menekülteket az önkormányzat tulajdonában lévő sportszállóban látták el.
Megriadt nők, és játékos gyermekek, a helyzet súlyosságát vélhetően fel nem fogó fiatalok fogadtak a kézdivásárhelyi sportcsarnok szomszédságában lévő sportszállónál. Szpaszíva – azaz a köszönjük –, ez volt a leggyakrabban elhangzó szó. A menedékkérőket az önkormányzat képviselői fogadták, s bár a találkozás kezdetén a kommunikáció nyelvi okok miatt akadozott, a gyermekek mosolya, a biztonságba került anyák szemében tükröződő öröm biztos fogódzót jelentett az eligazodáshoz. A „szpaszíva” visszatérő motívum: hálás, egyszerű emberekről van szó, akiknek ellátásáért az önkormányzat a Bertis cég közreműködésével mindent megtesz, amit lehet. Muszáj egy céggel együttműködniük, arra támaszkodniuk: ha csak az állam által nyújtott pénzösszegre támaszkodnának, az aligha jelentene valós segítséget a rászorulóknak.
A háborús menekültek nagy része egyébként az orosz bombázás előtt elhagyta Ukrajnát. A Kijevből való távozás olyan 3–5 napba tellett – tolmácsolta szavaikat a Zöld Nap Egyesület egyik helyszínre érkező örmény nemzetiségű önkéntese, aki mindannyiunk szerencséjére tökéletesen beszél oroszul. „Amint lehetséges, hazamegyünk, nem maradunk itt” – summázott az egyik menekült, aki azt is elmondta: ahonnan érkezett, mindenki orosz nyelvet beszél, így meglátásuk szerint akár testvérháborúról is lehet beszélni.
Bokor Tibor polgármester kifejtette: a menekültek Hargita megyéből érkeztek Kézdivásárhelyre, ahol a városvezetés is fogadta a nőkből és gyermekekből álló csoportot. „Hat felnőtt és gyermekeik jutottak el hozzánk. Előírások vannak a kormány részéről, meg van szabva a napi menüre költhető összeg, illetve a tisztálkodási eszközökre fordítható pénz. Mi megpróbáltunk rugalmasak, emberek lenni – mondotta az elöljáró – úgy, hogy egy magáncéggel együttműködve a lehető legtöbbet kihozzuk számukra ebből a kevés pénzből. A vendégeink sajnos csak oroszul tudnak, ez elég nagy akadály számukra és számunkra” – ecsetelte Bokor Tibor. A polgármester azt reméli, hogy a Zöld Nap Egyesület önkéntesei felkarolják az ukránokat, és addig segítik őket, amíg lehetővé válik a hazatérésük. A város egyébként egy teljesen funkcionális, több szobával, főző-mosókonyhával rendelkező korszerűsített szállót bocsátott a háború elől menekülők számára. Akik úgy érzik, segítenének, megtehetik ezt. Szpászivá, úgy legyen.
