Hétfő helyett csak kedden folytatódnak az orosz–ukrán tárgyalások, a helyszín ezúttal is Isztambul lesz. Az eddigi nyilatkozatok alapján az ellentétek továbbra is kibékíthetetlenek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak vasárnap késő este fogalmazta meg feltételeit, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozott tegnap, aki azt is elmondta: Putyin és az ukrán elnök akkor találkozhat, ha közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdésekben.
A semlegességről igen, az orosz nyelv védelméről nem tárgyalnak
Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanításról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnap esti interjúban. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”. „Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. Szólt a kölcsönös tisztelet szükségességéről a szomszédos országokkal, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük. Meglátása szerint a nyelvi, oktatási kérdésekkel „játszadoznak” a magyarok is, de még inkább az oroszok. „Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni, nyisson magániskolát, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő az orosz újságíróknak.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Moszkva célja: hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kifejtette: a két elnök találkozójának akkor lesz értelme, ha a felek álláspontja közeledik a kulcsfontosságú kérdésekben. Mint mondta, az elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak.
Lavrov kiemelte: Moszkva legfontosabb célja, hogy abbamaradjon az öldöklés Donbaszban, amiről a nyugati nyilvánosság hallgat, és nem emelt szót akkor, amikor több ezer civil halt meg a bombázások következtében.
Ukrajna „demilitarizációja és nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek – mondta. „Oroszország elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen, amelyet tele lehet pakolni fegyverekkel. Ahogyan azt sem engedhetjük meg, hogy a Nyugat támogassa azt, hogy Ukrajnában gyökerestül eltüntessenek mindent, ami orosz” – hangoztatta Lavrov.
