Sokoldalúan tehetséges magyarországi szerző látogat Sepsiszentgyörgyre, mutatja be legújabb kötetét április 13-án, szerda este 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten, egyike a legtöbbet olvasott magyar szerzőknek, József Attila-díjas költő, de Magyarország Babérkoszorúja díjat is kapott 2009-ben. Foglalkozik versírással, műfordítással, prózával, gyerekirodalommal, tankönyvírással, szerkesztéssel. Érdekességként említhető, hogy szobrásznak tanult, első házassága után ólomüveg-készítésből tartotta fenn magát. Műveit számos nyelvre lefordították (köztük makedón, török, finn nyelvre is).

Már első kötetével feltűnést keltett. Az 1989-ben megjelent Őszi kabátlobogás könyvét Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták (Egy napon letépik álruhámat, / és meglátják, hogy csont és bőr vagyok, / fuldoklásomban olyan tehetetlen, / mint a dézsába ejtett csillagok). A magyarországi változások után Párizsba ment, ahol több évig tartózkodott, hazatérve tanári diplomát szerzett. Mikor 1998-ban megszületett fia, Szántó Marcell, állását feladta, azóta is írásaiból él. Ekkortájt lépett be életébe a gyermekirodalom, első gyerekverseit fiának írta. Nem ritkán a gyermekirodalomban is olyan témákhoz nyúlt, mely képes a gyermekekkel megértetni bizonyos, tabunak számító témákat, így a 2015-ös Anyát megoperálták műve éppenséggel a rákbetegségről szól. Prózaíróként 2004-ben mutatkozott be, első, Akvárium című regénye 2013-ban jelent meg. Nem idegen tőle a színház sem, Pokémon go címmel írt színdarabot 2018-ban a Rózsavölgyi Szalon felkérésére. Munkásságának elismerése az is, hogy a számos díj mellett 2020-ban tagjai közé választotta őt a Digitális Irodalmi Akadémia.

Írásaiban a mindennapok nyelvezetét használja, idegenek tőle a túlzsúfolt, olykor bizony fárasztó nyelvi hatások, virtuozitás: „Hova lettek a ferde fák mind? / A holtág bűze megcsap. / Hová a lomb, hová levél? / Vagy ezt is képzelem csak?”. Lírája szomorkás, elégikus hangvételű, olykor egyenesen tragikus, sőt – nosztalgikus, melyből azonban nem hiányzik a remény sem. A szerző képes észrevenni azokat az apróságokat, melyeket a mindennapok rutinja olykor eltakar, ezek megmutatása versei, írásai nagy erényei közé tartoznak.

A Sepsiszentgyörgyön bemutatásra kerülő Bálnadal című kötete a 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti egybe, azon belül pedig három ciklusba: Völgyút, Kínai utazás, Terek. Széles skálán mozog a szerző, a japán haikutól egészen a klasszikus szonettformáig lehet fellelni versformákat a kötetben.

Miklóssi Szabó István