Stratégiai közeledést szorgalmaz az ukrajnai háború után a NATO és Oroszország között Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje.
„Ez Franciaország és Európa érdeke, de szerintem az Egyesült Államoké is, amelynek egyáltalán nem érdeke egy kínai–orosz szoros unió felemelkedése” – mondta a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje tegnap a nemzetközi elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatóján Párizsban. Elnökké választása esetén Marine Le Pen, mint fogalmazott, nem szeretne „sem alárendelődni Moszkvának, sem a Biden-adminisztráció követőjévé válni”, különösképpen Ázsiát és Óceániát illetően.
„Megismétlem, egyértelműen, elnökké választásom esetén kilépek a NATO integrált parancsnokságából, de nem mondok le az észak-atlanti szerződés 5. cikkének alkalmazásáról a kollektív biztonságot érintően, éppen úgy, ahogyan 2009 előtt volt a helyzet” – hangsúlyozta az elnökjelölt. Marine Le Pen a választási programjában „szövetséget” javasol Oroszországgal „az európai biztonsági struktúrában, amely nem épülhet kizárólag a NATO-ra”, amelyet „háborús szervezetnek” tekint.
Marine Le Pent az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal. A 2014-es regionális választásokat megelőző kampányához pártja, a Nemzeti Tömörülés 9 millió eurós összegben kapott hitelt egy orosz banktól, amelynek visszatérítésére 2020-ban kapott haladékot.
