A kincstár likvid tartalékai 18 millió lejre csökkentek, míg tavaly szeptemberben ez a mutató elérte a 9,29 milliárd lejt — adja hírül a Ziarul Financiar. Akkor — mintegy fordított helyzetben — a jegybank hatalmas mennyiségű likviditást vont ki a piacról, hogy a kamatokat az inflációs szinten tudja tartani. Október folyamán azonban a kereskedelmi bankok jelentős mértékben kezdtek úgynevezett Lombard hitelt igényelni, az így felvett likviditás összegét összesen 49 milliárd lejre becsülik.

A Román Nemzeti Bank korábban is pumpált pénzt a bankrendszerbe, ám ilyen mértékű összeget 1990 óta soha, holott ez egy működő pénzpiac természetes velejárója.

A jegybank szintézise szerint egyébként jelentősen szigorodtak a hitelfeltételek. A bank honlapján közölt harmadik negyedévi elemzésben az áll, hogy mind a vállalatok, mind a lakosság szintjén folytatódott, sőt, erősödött a korábbi trend, a hitelfeltételek szigorodása elsősorban a kis- és középvállalatokat sújtja. Az okok közé a gazdasági válság által okozott általános várakozások, a garanciális feltételekben rejlő nagyobb kockázatok, a gazdasági kockázat növekedése és a jegybank monetáris politikája sorolható. A harmadik negyedévben a hiteligény gyakorlatilag stagnált, a lakossági hitelek esetében pedig — ahogy az elemzők várták — csökkent.

Az elemzés szerint a negyedik negyedévben is hasonló tendenciákra lehet számítani, sőt, a záloghitelek esetében (ami jelentősen nem csökkent szeptemberig) a kereslet drasztikusan visszaesik. Némileg meglepő módon a fogyasztási hitelkereslet nem csökkent a harmadik negyedévben, ám az elemzők ezen a téren is visszaesést becsülnek az év utolsó három hónapjára. Ez aligha meglepő, hiszen amíg az év elején az ingatlanpiac növekedett, addig az ingatlanok adásvétele szeptember-októberben mintegy tizenöt százalékkal csökkent az előző évi forgalomhoz képest.