A kort idéző műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Háromszék, 1848—48 című könyvének harmadik, bővített kiadását múlt hét végén Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton.
A megyeszékhelyen a Gábor Áron Teremben november 28-án került sor a közönségtalálkozóra, s nem véletlenül, már egy éve megtervezetten — jelentette ki Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó igazgatója, aki mellén kokárdával jelent meg, hiszen — mint mondotta — ahogyan március 15. az összmagyarság ünnepe, úgy november 28. Háromszék ünnepe, s most éppen 160. évfordulója van az 1848-as eseménynek, melynek fontosságára a későbbiekben az előadók rávilágítottak.
Az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg, majd Darvas László színművész szavalta el a Nemzeti dalt. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Hangsúlyozta, az immár alcímmel — Forradalom, szabadságharc — is ellátott kötetben az újabb kutatások eredményeit is összegezték, ám következtetései ugyanazok, mint a harminc évvel ezelőttinek, amikor oly nagy sikert aratott a könyv, hogy 1978—79-ben tízezer példányban kelt el.
Egyed Ákos elmondta, ebben a teremben, az akkor a Nemzet Házának nevezett épületben született meg 1848. november 28-án a végleges elhatározás, hogy felveszik a harcot a komoly túlerővel szemben, azaz Háromszék Bizottmánya a fegyveres önvédelem mellett döntött. A székház előtti téren akkor végezték ki az áruláson rajtakapott Balázs Manó őrnagyot, akkor vonult fel Gábor Áron az ágyúival, melyeket kissé távolabb sikeresen kipróbáltak. Állítólag elhangzott az Éljen Gábor Áron, harcolunk az utolsó csepp vérünkig!, de a korábbi vesztes csaták után a székely fegyver becsületét mindenképpen megmentette az esemény. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel — hangoztatta Egyed Ákos, hozzátéve, nemcsak hadtörténeti, hanem szimbolikus jelentőségű eseményről van szó, mert a nép képes volt megvédeni szülőföldjét. Kiemelte, nem sokaság, hanem szabad nép képes csodákra, s az akkori lendület vezérelte a székelyeket. Hiszen akkor a társadalmi forradalom vívmányait szabadságharccal kellett megvédeni. Gábor Áronban összegződtek a székelység legjobb tulajdonságai, képes volt összefogni Háromszék népét — tette hozzá az előadó.
A történelem tele tanulságokkal, ezekből le kell vonnunk következtetéseinket, segít abban, hogy fennmaradjunk, más eszközökkel megvívjuk mindennapi szabadságharcunkat. Elődeink tisztelete nem formaság, hanem önazonosságunk része — hangsúlyozta Egyed Ákos.
