Egy kivételével minden ablakát betörték húsvét előtt a kilyéni, Szent László-legendát és Jézus keresztútját ábrázoló freskóiról is híres unitárius templomnak. Az ismeretlenek által elkövetett rongálás sajnos nem előzmény nélküli, az utóbbi hetekben történt már hasonló rombolás a műemléképületnél, melynek első írásos említését az 1332-es pápai tizedjegyzékben találjuk.
A sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze, Péterfi Ágnes a közösségi médiában számolt be az esetről, miután a húsvétra készülve, nagyszombaton megtartották hagyományos zarándoklatukat a kilyéni unitárius templomhoz, ahol ismét rombolással szembesültek. Az előzményekről szerda délben már a kilyéni kis templom udvarán beszélt lapunknak, miután a helyszínen járt és az esetről tájékozódott a rendőrség is. Felidézte, három héttel korábban, március közepén is hasonló látvány fogadta őket: az épület összes ablakát betörték. Közmunkát szerveztek, kitakarították a templomot, lemostak minden padot – üveg híján a szabadon berepülő madarak mindent összepiszkoltak –, kimosatták a szőnyeget és kicserélték az ablakokat. „Ez a rongálás most még durvább, lehet is látni a nyomait, akkor csak az ablakok, ezúttal azonban a keret és a fal is megsérült körülötte” – magyarázta az egyik ablakra mutatva. Megemlítette azt is, legutóbb nem zárták kulcsra a templom ajtaját, „ám ez nem jogosít fel senki arra, hogy bent kárt tegyen” – szögezte le határozottan. Az elkövetők bementek az épületbe, kinyitották a bent található két poroltót és tartalmukat szétfújták, így majdnem mindent fehér por lepett be. „Ezek a freskók nagyon érzékenyek, Jánó Mihály művészettörténész, aki a helyszínen járt, arra hívta fel a figyelmemet, hogy még érzékenyebbek, mint a többi Szent László-legendát őrző freskó, nem szabad hozzájuk érni, különleges eszközökkel lehet csak tisztogatni” – fejtette ki. Úgy tűnik, a poroltók tartalma főként a padlóra szállt, így azt tervezik, hogy következő lépésként ipari porszívókkal takarítanak, hogy kíméljék a falakat. Péterfi Ágnes a történtek kapcsán megkereste a polgármestert is, és úgy fogalmazott, mind az elöljáró, mind a rendőrség nyitott, segítőkész volt. Hogy a hasonló helyzeteket megelőzzék, kamerákat szerelnek fel a templom szomszédságában.
Péterfi Ágnes kifejtette, a kilyéni unitárius templom hatalmas érték, nem csupán az unitáriusok számára, „ez a környék egyik ékszertemploma”. A hozzá fűződő tervek kapcsán elmondta, ez a szomorú eset tulajdonképpen újabb löketet ad ahhoz, hogy fellendítsék és felajánlják a szentgyörgyi híveknek azt, hogy akár szertartásokat, keresztelőt, esketéseket is ebben az ősi templomban tartsanak. Szeretnék, ha egy állandó hangszer is kerülne a templomba, hogy az istentiszteleti alkalmakat még teljesebbé tegyék, ugyanakkor kulturális eseményeket, koncerteket, előadásokat is szerveznének itt. „Nagyon lelkesek voltunk tavasszal, és ez a lelkesedés most nem törik meg, sőt, még inkább arra késztet, hogy építkezzünk. Amint az írásomban is jeleztem, ez egy valóságos nagypénteki fájdalom, de a nagypéntekek mindig arra jók, hogy az emberben a rugót felhúzzák és az igazságtalanság ellen még nagyobb erőt adjanak a harcolásra” – fogalmazott a lelkész. Kérdésünkre elmondta, ha a történtek rendezésében valaki segíteni szeretne, szívesen fogadják a támogatást: aki anyagiakkal járulna hozzá, beviheti a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkészi hivatalába, de szerveznek egy nagyobb közmunkát is, melybe bárki bekapcsolódhat, s utóbbira meghívják Jánó Mihály művészettörténészt, aki a templom történetéről tart majd ismertetőt. „Ezek a falak nagyon értékesek, nem csupán azért, mert őrzik ezeket a páratlan freskókat, hanem azt a sok-sok imát is, amit végighallgattak itt a századok – vélekedett Péterfi Ágnes, s közben megmutatta a bejáratot övező, késsel kőbe vésett rovásokat is: az így nyert port elődeink hazavitték, amikor valaki beteg volt, ha valaki csatába indult, vagy amikor megpróbáltatás érte a családot – mesélte. Úgy érzi, megannyi csoda van a templomban és körülötte, így azt szeretnék elérni, hogy azokról minél többen tudomást szerezzenek.
Kovács István volt sepsiszentgyörgyi lelkész, unitárius püspök az esetről szóló bejegyzéshez azt írta: „azért sem kell engedni, hogy felülkerekedjen a rossz, és a romboláson túl a lelkünket is hatalmába kerítse. Ezt helyrehozzuk, jobban megvédjük, és a rossz máris pozitív dolgot eredményezett! Nem is a büntetésért lenne fontos megtalálni az elkövetőt, hanem azért, hogy – amennyiben csínytevő gyermek – életre szólóan tanulja meg, hogy a rombolás útja sehova sem vezet.”
