Megrongálták a kilyéni unitárius templomot

2022. április 21., csütörtök, Közélet

Egy kivételével minden ablakát betörték húsvét előtt a kilyéni, Szent László-legendát és Jézus keresztútját ábrázoló freskóiról is híres unitárius templomnak. Az ismeretlenek által elkövetett rongálás sajnos nem előzmény nélküli, az utóbbi hetekben történt már hasonló rombolás a műemléképületnél, melynek első írásos említését az 1332-es pápai tizedjegyzékben találjuk.

  • Rongálók keze nyoma a kilyéni unitárius műemlék templomon. Fotó: Nagy D. István
    Rongálók keze nyoma a kilyéni unitárius műemlék templomon. Fotó: Nagy D. István

A sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze, Péterfi Ágnes a közösségi médiában számolt be az esetről, miután a húsvétra készülve, nagyszombaton megtartották hagyományos zarándoklatukat a kilyéni unitárius templomhoz, ahol ismét rombolással szembesültek. Az előzményekről szerda délben már a kilyéni kis templom udvarán beszélt lapunknak, miután a helyszínen járt és az esetről tájékozódott a rendőrség is. Felidézte, három héttel korábban, március közepén is hasonló látvány fogadta őket: az épület összes ablakát betörték. Közmunkát szerveztek, kitakarították a templomot, lemostak minden padot – üveg híján a szabadon berepülő madarak mindent összepiszkoltak –, kimosatták a szőnyeget és kicserélték az ablakokat. „Ez a rongálás most még durvább, lehet is látni a nyomait, akkor csak az ablakok, ezúttal azonban a keret és a fal is megsérült körülötte” – magyarázta az egyik ablakra mutatva. Megemlítette azt is, legutóbb nem zárták kulcsra a templom ajtaját, „ám ez nem jogosít fel senki arra, hogy bent kárt tegyen” – szögezte le határozottan. Az elkövetők bementek az épületbe, kinyitották a bent található két poroltót és tartalmukat szétfújták, így majdnem mindent fehér por lepett be. „Ezek a freskók nagyon érzékenyek, Jánó Mihály művészettörténész, aki a helyszínen járt, arra hívta fel a figyelmemet, hogy még érzékenyebbek, mint a többi Szent László-legendát őrző freskó, nem szabad hozzájuk érni, különleges eszközökkel lehet csak tisztogatni” – fejtette ki. Úgy tűnik, a poroltók tartalma főként a padlóra szállt, így azt tervezik, hogy következő lépésként ipari porszívókkal takarítanak, hogy kíméljék a falakat. Péterfi Ágnes a történtek kapcsán megkereste a polgármestert is, és úgy fogalmazott, mind az elöljáró, mind a rendőrség nyitott, segítőkész volt. Hogy a hasonló helyzeteket megelőzzék, kamerákat szerelnek fel a templom szomszédságában.

Péterfi Ágnes kifejtette, a kilyéni unitárius templom hatalmas érték, nem csupán az unitáriusok számára, „ez a környék egyik ékszertemploma”. A hozzá fűződő tervek kapcsán elmondta, ez a szomorú eset tulajdonképpen újabb löketet ad ahhoz, hogy fellendítsék és felajánlják a szentgyörgyi híveknek azt, hogy akár szertartásokat, keresztelőt, esketéseket is ebben az ősi templomban tartsanak. Szeretnék, ha egy állandó hangszer is kerülne a templomba, hogy az istentiszteleti alkalmakat még teljesebbé tegyék, ugyanakkor kulturális eseményeket, koncerteket, előadásokat is szerveznének itt. „Nagyon lelkesek voltunk tavasszal, és ez a lelkesedés most nem törik meg, sőt, még inkább arra késztet, hogy építkezzünk. Amint az írásomban is jeleztem, ez egy valóságos nagypénteki fájdalom, de a nagypéntekek mindig arra jók, hogy az emberben a rugót felhúzzák és az igazságtalanság ellen még nagyobb erőt adjanak a harcolásra” – fogalmazott a lelkész. Kérdésünkre elmondta, ha a történtek rendezésében valaki segíteni szeretne, szívesen fogadják a támogatást: aki anyagiakkal járulna hozzá, beviheti a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkészi hivatalába, de szerveznek egy nagyobb közmunkát is, melybe bárki bekapcsolódhat, s utóbbira meghívják Jánó Mihály művészettörténészt, aki a templom történetéről tart majd ismertetőt. „Ezek a falak nagyon értékesek, nem csupán azért, mert őrzik ezeket a páratlan freskókat, hanem azt a sok-sok imát is, amit végighallgattak itt a századok – vélekedett Péterfi Ágnes, s közben megmutatta a bejáratot övező, késsel kőbe vésett rovásokat is: az így nyert port elődeink hazavitték, amikor valaki beteg volt, ha valaki csatába indult, vagy amikor megpróbáltatás érte a családot – mesélte. Úgy érzi, megannyi csoda van a templomban és körülötte, így azt szeretnék elérni, hogy azokról minél többen tudomást szerez­zenek.

Kovács István volt sepsiszentgyörgyi lelkész, unitárius püspök az esetről szóló bejegyzéshez azt írta: „azért sem kell engedni, hogy felülkerekedjen a rossz, és a romboláson túl a lelkünket is hatalmába kerítse. Ezt helyrehozzuk, jobban megvédjük, és a rossz máris pozitív dolgot eredményezett! Nem is a büntetésért lenne fontos megtalálni az elkövetőt, hanem azért, hogy – amennyiben csínytevő gyermek – életre szólóan tanulja meg, hogy a rombolás útja sehova sem vezet.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 795
szavazógép
2022-04-21: Kitekintő - :

Csecsenföld két háborúja (Posztszovjet konfliktusok / 3.)

Csecsenföld földrajzilag Kelet-Európában, a Kaukázus vonalától észak-északkeletre, a Kaszpi-tenger közelében fekszik, és legnagyobb részét orosz szövetségi területek veszik körül. Az orosz terjeszkedés a XIX. században érte el. A csecsen ellenállást 1864-ig sikerült megtörni és Csecsenföldet az egész Kaukázussal együtt az Orosz Birodalomhoz csatolni. Később Szovjet-Oroszország is igényt tartott a térségre. 1924-ben megalakították a csecsen, 1934-ben az ingus autonóm területet, majd a kettő összevonásával létrehozták a Csecsen–Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Annak 1 222 000 főnyi lakosságát – a múlt század 90-es éveiben – csecsenek, ingusok és oroszok tették ki. Amikor az 1991. augusztusi puccskísérlet után megindult a Szovjetunió felbomlása, a csecsenek az Oroszországtól való teljes elszakadás mellett döntöttek, s 1991. november 4- én kikiáltották Csecsenföld függetlenségét Icskéria Csecsen Köztársaság néven.
2022-04-21: Közélet - :

Együtt dolgoztak a szentgyörgyi és szentesi drámás diákok

A magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap Határtalanul! programja tette lehetővé, hogy április 10–15. között találkozzanak és együtt dolgozhassanak Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceum színészosztályainak és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának diákjai – tudósított Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi drámatagozat vezetője.