Ugye, most itt maradsz,
Többet el sem is hagysz?
Ne hagyd itt fészkedet.
Adunk szállást neked.

– Kelep, kelep, kelep,
Jó gyermek, nem lehet,
Én csak úgy élhetek,
Ha szabad lehetek.
 

Weöres  Sándor: Eresz alól fecskefia

Eresz alól fecskefia
ide néz, oda néz:
van-e hernyó, hosszú kukac,
ízesebb, mint a méz?
Csőrét nyitja ám,
buzgón, szaporán.
Kis bendőbe mindenféle
belefér igazán.
 

Majtényi  Erik: A tavasz

Csipkés rüggyel, madárfüttyel
köszön rám, köszön rád,
s majd egy reggel, ha víg kedvvel
jól megráz egy almafát,
és a fáról, minden ágról
szirmok fellege havaz,
földön-égen csodaszépen
tündököl fel a tavasz.
 

Füzesi  Magda: Tavasz

Ha elillan február,
zöldülni kezd a határ.
Madárdalra hajladozom,
a lábam is táncra áll.

Szivárványszín a ruhám,
bodzaág a furulyám,
ha dalomat elkezdem,
retek nő a kertekben.

Melegít a nap haja,
száz rügyszemmel néz a fa.
Hogyha egyet rikkantok,
kinyílnak a pitypangok.