A hagyomány vagy a közerkölcs védelme semmilyen esetben sem lehet ellentétes az államok számára előírt nemzetközi emberi jogi rendelkezésekkel – foglaltak állást az Európai Parlament (EP) képviselői az EP strasbourgi plenáris ülésén a kisebbségek meggyőződésen vagy valláson alapuló üldözésével kapcsolatban tegnap elfogadott jelentésükben.
Az Európai Parlament elítéli az egyének elleni, nemen vagy szexuális irányultságon alapuló erőszakot, üldöztetést, kényszerítést és megkülönböztetést vagy az ezekre való uszítást a vallási vezetők részéről is, illetve vallási vagy meggyőződési indítékok alapján. Az EP-képviselők a jelentésben egyebek mellett kiemelték, hogy a gondolat, a meggyőződés és a vallás szabadságához való jog magában foglalja az arra való jogot is, hogy a gondolatszabadság vagy a művészi alkotás legitim kifejezéseként kritikus vagy szatirikus véleményt nyilvánítsanak a vallásokról és a vallási hatóságokról. Az EP mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a meggyőződéssel vagy vallással való visszaélést olyan diszkriminatív politikák, büntető törvények és korlátozások bevezetésére alkalmazzák, amelyek ellentétesek, illetve aláássák az LMBTI-személyek, a nők és a lányok jogait. Elítélték azokat az intézkedéseket, melyek büntetendővé teszik az abortuszt, bűncselekménnyé nyilvánítják a házasságtörést, vagy elősegítik az emberi jogokat sértő vallási gyakorlatokat. Az EP jelentése arra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy erősítsék meg a jogi védelmi mechanizmusokat a meggyőződési és vallási kisebbségekhez tartozók, valamint minden más, kiszolgáltatott helyzetben lévő ember, köztük a migránsok, a menekültek, valamint a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogainak biztosítása érdekében.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője közleményben emlékeztetett: a keresztény a legüldözöttebb vallás világszerte. A keresztény Európának felelőssége és kötelessége kiállni a hitük miatt üldözött keresztények mellett. Hangsúlyozta: a balliberális többség indítványai révén az Európai Parlament a vallási kisebbségekről újra gender-, LMBTI- és abortuszkérdéseket tárgyal, s ezzel fontos lehetőséget hagy ki arra vonatkozóan, hogy felhívja a figyelmet a keresztényüldözés súlyos problémáira. A vallási kisebbségek üldözéséről készült jelentés plenáris vitára előterjesztett szövege egyetlen helyen sem említi a keresztényüldözést.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője a jelentés kapcsán azt írta, az EP sok év után határozottan léphetett volna fel az üldöztetést szenvedő vallási kisebbségek védelmében, azonban a radikalizálódó európai baloldali ideológia aláásta a jelentés eredeti szándékát. Megakadályozta, hogy egy olyan dokumentum szülessen, amely eredeti céljához hűen a vallásüldözést ítéli el, felhívva a figyelmet a hitük miatt leginkább üldözött keresztények helyzetére is – húzta alá. A vallásszabadság-ellenes baloldal szándékosan megfordította a jelentés eredeti szándékát, és a vallási kisebbségek védelme helyett és a normalitás ellen pont őket hibáztatja a vallásszabadsággal való visszaéléssel – fogalmazott. Arra használták fel a dokumentumot, hogy a vallási vezetőket okolják az LMBTIQ-személyek, valamint a nők és lányok jogainak megsértéséért, az oktatáshoz és a szexuális, reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférésük korlátozásáért – mondta a kereszténydemokrata képviselő.
A brüsszeli székhelyű Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) főtitkára, Manuel Barrios Prieto a jelentés elfogadását követően kiadott nyilatkozatában azt írta: a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint az élethez való eredendő jog alapvető emberi jogok. Az Európai Parlament felelőssége és kötelessége, hogy megvédje és előmozdítsa ezeket a jogokat világszerte. Visszaélésszerű értelmezésekkel történő aláásásukra irányuló minden kísérlet, mely indokolatlanul korlátozza törvényes hatályukat, a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősül, amely hiteltelenné teszi az Európai Uniót a nemzetközi közösség előtt és európai polgárok milliói előtt – fogalmazott.
