Vita nélkül hozott meg több, a közösség számára fontos döntést Sepsiszentgyörgy városi közgyűlése a testület múlt csütörtöki soros havi ülésén, egyebek mellett rábólintva a belváros volt Bodok Szálló körüli részének rendezési tervére, a Sepsi Metropolisz Övezet létrehozására, az állomási tó szigetén lévő terület megvásárlására, valamint a lakónegyedi fák gondozási munkálatainak átvételére.
Összesen húsz napirendi pont szerepelt a testület által megvitatandók között, ezek közül a Pro Urbe díj odaítéléséről szóló tervezetről már beszámoltunk. A döntések nagy része a szokásos önkormányzati ügyvitelhez kapcsolódik, de több olyan is volt közöttük, mely fejlesztéseket szolgál. Utóbbiak közé tartozik az 1918. december 1., a Csíki, a Kőrösi Csoma Sándor és a Kossuth Lajos utca határolta terület övezeti rendezési tervének elfogadása. Antal Árpád polgármester ennek kapcsán kifejtette, hogy tavaly februárban indították el a belváros új rendezési tervének elfogadási folyamatát, ennyi időnek kellett eltelnie, míg minden hatóságtól sikerült a szükséges jóváhagyásokat, engedélyeket begyűjteniük. Az övezeti rendezési terv az említett utcák által határolt 24 650 négyzetméteres területen szabályozza az építési, fejlesztési lehetőségeket. Mint ismert, ezen a területen áll a volt Bodok Szálló épülete, amelynek helyén az önkormányzat egy művelődési központot szándékszik létrehozni. A szebb napokat látott romos épület bontása még idén megtörténik, a beavatkozás tervei már elkészültek.
Szintén a közép- és hosszú távú fejlődést szolgálja az önkormányzat azon döntése, mely értelmében Sepsiszentgyörgy társul a környező 11 községgel egy fejlesztési egyesület létrehozásában, mely a Sepsi Metropolisz Övezet nevet viseli majd. Antal Árpád a testületi ülésen felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt az önkormányzati választások időszakában fogalmazták meg, hogy Sepsiszentgyörgy és a környező községek együtt élnek, hiszen több száz gyerek és felnőtt jár a környező településekről a városba tanulni, dolgozni, továbbá nagyon sokan költöztek ki a megyeszékhelyről a környező községekbe. Ezért nagyon fontos, hogy Brassó megye határától a hargitai megyehatárig, azaz Kököstől Sepsibükszádig egy övezetként kezeljék ezt a területet. Elsősorban a közszállítás, de turisztikai, gazdasági tervek, elképzelések megvalósítása szempontjából is lényeges a Sepsi Metropolisz Övezet létrehozása, ami a már létezőkhöz hasonlóan közösségek közötti fejlesztési társulás formájában fog működni. Antal Árpád hozzátette, számára furcsa a metropolisz szó, mivel erről a kifejezésről egy urbánus agglomeráció, nagyváros jut eszébe, de a román jogszabályok ezt a megnevezést használják, így ezzel kell élni.
A polgármester bízik benne, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az egyesület, társulás keretet tud biztosítani a közös forrásszerzéshez, illetve infrastrukturális és más beruházások megvalósításához. Sepsiszentgyörgy idén egymillió lej tagdíjjal társul az egyesületbe, az elkövetkező években pedig a képviselő-testület dönt arról, hogy mekkora lesz ez az összeg. A megyeszékhelyen kívül Árkos, Bodok, Gidófalva, Kökös, Maksa, Málnás, Mikóújfalú, Réty, Sepsikőröspatak, Sepsibükszád, valamint Uzon község a társulás tagja. Tag lehetne még Illyefalva község is, a községi képviselő-testület tagjainak szükséges többsége azonban nem támogatta a csatlakozást, várhatóan két hét múlva újból döntenek a kérdésben.
A közgyűlés továbbá rábólintott még, hogy hosszas egyeztetés és többszöri nekifutás után a város megvásárolja az állomási tó szigetén található kétszáz négyzetméteres területet, melyen jelenleg az egykori cukrászda romjai éktelenkednek. Az eddigi tulajdonos végül belegyezett, hogy valamivel több mint 10 ezer euróért eladja a területet, így a már korszerűsítés alatt álló szabadidős létesítményt teljes egészében fel tudja újítani a város.
Egy régi gondot orvosol ugyanakkor az a döntés, amelynek értelmében az önkormányzat átveszi a lakónegyedi fák gondozásának feladatát a lakótársulásoktól. Amint azt Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondta, az igény már régebb megfogalmazódott a lakószövetségek részéről, a negyedekben sok helyen régi fák találhatók a tömbházak közelében, melyek esetenként balesetveszélyesekké is váltak. Kivágásuk, karbantartásuk bürokratikus eljárás elé állította a lakótársulásokat, ráadásul gyakran akadályt jelentett, hogy demokratikusan (a lakók beleegyezésével) lehetett csak lépni. Emellett a kivágott fák eltávolítása további bonyodalmakhoz vezetett. Ezért döntöttek úgy, hogy az önkormányzat átveszi a feladatot. Beavatkozási terv is készül, melyben meghatározzák, hogy milyen sorrendben vágják ki a problémás fákat, illetve hol szükséges egyáltalán közbelépni. A vágást, elszállítást is a város végzi majd.
