„Hetvennyolc év telt el azóta, hogy a háromszéki és alcsíki zsidókat 1944. május 3–5. között összegyűjtötték Sepsiszentgyörgyön, majd elhurcolták őket” – mondta elöljáróban Herman Rosner, a szentgyörgyi zsidó közösség vezetője a szörnyű események évfordulója alkalmából tartott csütörtök délutáni megemlékezésen a sepsiszentgyörgyi Vojkán utcai zsidó temetőben található Holokauszt Emlékparkban.
Különös pillanat ez mindannyiunk számára, a kollektív emlékezés pillanata a „Soha többé” jelszó jegyében – mondta továbbá a zsidó vezető, majd néhány gondolatban tudósított az egykor történtekről és az ezeket jelölő emlékhelyekről. Háromszék vármegyéből összesen 756 zsidót gyűjtöttek össze, akik közül 116 soha nem tért vissza a haláltáborokból. Neveiket bárki elolvashatja a kápolnában lévő emlékfalon, melyet a 65 éves évforduló alkalmából avattak fel. Közöttük 52-en gyermekek voltak, az ő síremlékeik az emlékparkban láthatóak a 70 éves évfordulón állított emlékoszlop körül. 52 tuját is ültettek a sírkövek mellé az elhunyt gyermekek emlékére. A 60 éves évfordulón a csíki utcai volt traktoriskola – ma Sapientia-egyetem – udvarán is felavattak négy emléktáblát, román, magyar, angol és héber nyelven is megjelölve az egykori gettó helyét.
A 70 éves évfordulót Észak-Erdély számos településén megtartották, melyek közül a központi média szerint az itteni rendezvény volt a legmeghatóbb, mert itt több iskola tanulói is részt vettek a megemlékezésen. A 75 éves megemlékezés a koronavírus-járvány miatt csak szűk körben zajlott, de a sírköveket sikerült felállítani, amelyeken látható, hogy egyévestől tizennégy évesig minden korú gyermeket kivégeztek, akiknek csak annyi volt a „bűnük”, hogy zsidónak születtek. Egy holokauszthoz kapcsolódó későbbi nemzetközi diákrendezvényről is mesélt az elöljáró, majd hangsúlyozta, hogy az egykori tragikus események még nagyobb súllyal esnek latba manapság az ukrajnai háború tükrében, ahol ugyancsak rengeteg ártatlan ember, gyermek szenved.
Herman Rosner ezután megköszönte a zsidó közösségnek és a városi elöljáróknak az emlékpark kialakításában nyújtott segítséget, majd elmondta, hogy a kezdeményezés megvalósításának ötletét Féder Zoltán Háromszéki zsidók című könyve adta, amely 15 éven át készült történelmi dokumentumok alapján.
Románia azon országok közé tartozik, amelyek ma már elismerik az egykori háborús bűnöket, és elevenen ápolják a holokauszt emlékezetét, mely valójában nemcsak az emlékezésről, hanem a nevelésről is szól, felhíva a figyelmet minden emberi lény élethez való jogára. Az élet fölött csak az Isten rendelkezhet – jelentette ki.
Szeretnék, ha ez az emlékpark megtelne élettel és fontos részévé válna a fiatalok nevelésének, ezért filmvetítések mellett más olyan rendezvényeket is tartanának ott, amelyek kiegészíthetik a holokausztról szóló tananyagot, mely a jövő évtől része lesz a romániai oktatásnak is. Végül Antal Árpád polgármestert idézte, aki szerint a Sepsiszentgyörgyről elhurcolt gyermekek magyar anyanyelvűek voltak és a helyi közösséghez tartoztak, ezért ápolni kell az emléküket, az emlékparknak pedig feltétlenül ott a helye a város turisztikai térképén.
Mivel ez a nap Izrael állam nemzeti ünnepe is, mondana pár szót arról is, hogy a civilizáció fejlődése mennyi mindent köszönhet a zsidóságnak, ennek a kis népnek, mely a világ lakosságának mindössze 0,13 százalékát teszi ki – folytatta Herman Rosner. A Nobel-díjasok 22 százaléka, a gazdasági területeken díjazottak 38 százaléka zsidó származású, Izrael első helyen van a világon az egy főre eső fák számát és a 10 ezer lakosra jutó tudományos kutatások számát tekintve. A telefon és gépkocsi működéséhez elengedhetetlen fontosságú chipet az Intel cég fejlesztette ki Izraelben, az Apple legnagyobb fejlesztési központja Amerika után szintén Izraelben van. De az élet rengeteg más területén, például az egészségügy és a kultúra területén is sok mindent köszönhetünk a zsidóknak – tette hozzá, hosszan sorolva a zsidó származású kutatók találmányait. Tehát elmondhatjuk, hogy ha a kivégzett 6 millió ember életben maradt volna, minden téren jobb lenne ma a világ sorsa – zárta szavait az elöljáró, hangsúlyozva: értékeli, hogy ennyien eljöttek a megemlékezésre. Végezetül átadta a szót két férfinak – akik magyar feleségeikkel és családjaikkal együtt Izraelből költöztek Sepsiszentgyörgyre –, hogy elmondjanak egy héber nyelvű imát a holokauszt áldozataiért. Zsidó szokás szerint egy-egy kavicsot is elhelyeztek a jelenlévők az emlékmű tövébe, amin héber betűkkel ez áll: Ne felejts el imádkozni értük!