Címeres zászlót avatott a megalakulása harmincadik évfordulóját ünnepelő Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szombaton a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott gálán. A zászlóanyai tisztséget Virág Erzsébet, az RMPSZ legidősebb hölgy tagja töltötte be. A címert és zászlót az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként a szervezet elnöke, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus tervezte. Mivel nem lehetett jelen, a címer és zászló leírását a műsorvezető, Sarkadi Zoltán színművész olvasta fel.
A zászló hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme, ország, közigazgatási egység, oktatási intézmény vagy testületet felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. A címeres zászló általában egyszínű.
A címer szigorú szabályok szerint megszerkesztett, pajzsba foglalt szimbólum, amely megkülönböztető jelként szolgál, egyéniesíti viselőjét: embert, családot, közösséget, államot, közigazgatási egységet, oktatási intézményt, testületet.
A címer legfőbb alkotóeleme a pajzs, melyben mesteralakok és/vagy címerképek jelenhetnek meg. A pajzsot általában fedni szokták. A legismertebb ilyen alkotóelem a sisak, amely a pajzs fölött látható, ehhez kapcsolódhat a sisaktekercs vagy a sisakkorona, továbbá a sisaktakaró és – teljes címer esetén – a sisakdísz is. Ám a heraldika szabálya szerint címerében sisakot csak az viselhet, aki maga is sisakot hordhat. Tehát testületi címer esetében nem használható a sisak, sem a többi tartozéka, mint az a nemesi címereknél megszokott. Az egyszerűbb megoldás a korona, melyet közvetlenül a pajzs felső szélére szokás helyezni. Ezt helyettesítheti más pajzsfedő, esetünkben – oktatás és nevelés lévén a téma – a könyv.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként Szekeres Attila István által tervezett RMPSZ-címer a következő: háromszögű pajzs kék mezejében három csukott könyvön álló, jobbra fordult fekete sas felemelt jobb lábának karmai között ezüst lúdtollat tart, fölötte arany nap és növekvő ezüst holdsarló. A pajzsot nyitott arany könyv koronázza, lapjain az 1991-es évszámmal.
A kék az erdélyi heraldikában a pajzs hagyományos mezejének színe. Címerekben általában a tisztaság, hűség, kitartás jellemzőjeként szokták értelmezni. A sas, valamint az égitestek párosa Erdély címeréből ihletett jelképek, ugyanis Erdély címerében a fekete sas a vármegyéket (elterjedtebb, de nem szakszerű magyarázat szerint a magyarokat), a nap és hold a székelyeket szimbolizálja, amint azt az 1659-ben Szászsebesen tartott országgyűlésen törvénybe foglalták. Mivel Erdély címerének harmadik eleme – a hét bástya – a szászokra utal, ez nem került az RMPSZ címerébe, így a sas és az égitestek jelölik a székelységet is magában foglaló romániai magyarságot.
Az összegyűjtött tudást jelképező csukott könyvekbe ragaszkodó fő címerkép, a sas a nap, a fény, a még több tudás felé néz. A lúdtoll és a könyv – együtt és külön-külön is – a bölcsesség és a tudomány szimbóluma. A pajzsfedőként megjelenített könyv nyitott volta a tudás megosztására utal, a lúdtoll a tudás rögzítését, elsajátítását szimbolizálja. Az RMPSZ címerében egyaránt az oktatásra-nevelésre és tanulásra utalnak. A könyv lapjain feltüntetett évszám az RMPSZ alapításának évét jeleníti meg. A pajzs alatt arany szalagon az RMPSZ jelmondata: A MINŐSÉGI OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN.
A zászlón a pajzs fölötti felirat jelzi, kié a jelkép: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A zászló mezeje fehér, a nyitottság és tisztaság jelképe. A zászlót arany rojtok szegélyezik. (m. i.)