Kereken száz háromszéki gazda látogatott el szombaton a Kolozsvár melletti Zsuk községben zajló Agrária mezőgazdasági kiállításra. Sepsiszentgyörgyről és Erdővidékről is indult autóbusz a szakmai útra, melyet közösen szervezett a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete.
A kínálat hatalmas volt. Ostortól a félmillió eurós önjáró permetezőig vagy az annál is drágább arató-cséplő gépig minden megtekinthető, megvásárolható volt a kiállításon. Az egyik legnagyobb érdeklődésnek örvendő részleg az állattenyésztésé volt. Genetikailag magas szintű szarvasmarhák, bivalyok, juhok, kecskék várták az érdeklődőket. Igen érdekes volt a bemutató ring, ahol szakemberek magyarázták a felvezetett állatok értékkritériumait, betekintést adtak az állatok bírálatának titkaiba. Mindezek mellett a kiállítás jó alkalom volt arra, hogy szakemberekkel beszélgethessünk az agrárium kérdéseiről.
Előnyben a pirostarka
Állattenyésztés terén hangsúlyosan voltak jelen a szarvasmarhák, hús- és vegyes hasznúak egyaránt. Utóbbi kategóriában a román pirostarka vezetett. A karámok mellett találkoztunk Haller Zoltánnal, a Román Pirostarka-tenyésztők Egyesületének elnökével, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre.
– Hogyan értékeli a kiállítás szarvasmarha-kínálatát?
– A pirostarka a legfontosabb fajta, tenyésztésében Kovászna, Hargita és Maros megye kiemelkedik. Mostantól a pirostarkát tenyésztő gazdáknak még több pénz fog jutni, hiszen a Kovászna megyei egyesület, a LactoCOOP Szövetkezet, a Brassó megyei egyesület összefogtak és közösen dolgoznak a gazdákért. Olyan projekteket hozunk létre – nemcsak a kézdivásárhelyi feldolgozót, hanem más létesítményeket is –, melyek mind többletet fognak termelni a gazdák részére.
– A vegyes hasznosítású szarvasmarhákkal szemben – ide tartoznak a pirostarkák is – a húshasznúak mennyire hoznak versenyhelyzetet?
– A pirostarka előnye, hogy egyaránt jó hús- és tejvonalra is, azaz kettős hasznosítású. Ezért javasoljuk tartásra a gazdáknak. Akár a negyven liter tejet is megadják naponta, a bikaborjú meg 14 hónap alatt elérheti a 600 kilogrammot is – nyilván, megfelelő takarmányozás mellett.
– A székelyföldi pirostarka-állomány genetikailag milyen szinten van?
– Mondhatom, az első három helyen az országban. Jó. Nagyon jó.
– Milyen bikákat használnak a gazdák a fajtanemesítéshez, a termelési eredmények javításához?
– A brassói egyesület bikáit használják. Azért is, mert visszavásároljuk az egészséges borjakat. De más bikákat is használhatnak, szükség van arra, hogy a genetika több vonalról jöjjön. A bika kiválasztása az eredményei, a teljesítményi értéke alapján történik, ez legalább 105, 108 kell legyen. Persze minél nagyobb ez a szám, annál jobb. A brassói egyesület által eladott bikák értéke 114, 118, 124. És persze, jönnek a jobbak és jobbak. Ugyanakkor a gazdák számára elindítottuk az embriótranszferes programot, ami az érdekeltek számára nagyon nagy teljesítményű, tiszta fajú állatot biztosít.
– Sokan kritizálják a hivatalos teljesítmény-ellenőrzést. Meglátása szerint vannak-e tényleges gondok?
– Semmi sem tökéletes, de azért nagyon sokat javult a helyzet, az adatok 98 százaléka helyes. Az, aki állítja, hogy valaki csal, hazudik, az vagy irigy, vagy olyan egyesület végzi számára az ellenőrzést, ahol gondok vannak.
– A Kovászna megyei egyesület is ellenőriz. Hogyan értékeli munkájukat?
– Betartják a szabályokat, a kapott adatok segítik a gazdákat, hogy tovább fejlődjenek. A korrekt információ segítséget jelent, mutatja az utat a fejlődés, a termelési értékek javítása felé.
A drónok korszaka
Az Agrária kiállításon a precíziós mezőgazdaság ágazatát leginkább a drónok képviselték. Számos standon változatos volt a kínálat, és érdeklődőben sem volt hiány, látszott, a gazdák nyitottak az új felé. Egy marosvásárhelyi cég bemutatósátránál Bíró Csabával beszélgettünk.
– Hogyan látja, a dróntechnológia a jövő a mezőgazdaságban?
– Talán igen. Egyre több gazda használja a drónokat, a termelők rájöttek, hogy ez egy nagyon fontos kiegészítő része a gazdálkodásnak. Megoldja azokat a problémákat, melyeket traktorral nem lehet intézni. Például eső után, mikor a traktor nem tud bemenni a területre, a drón könnyedén elvégzi a munkát. Egyre többen érdeklődnek a drónok iránt, a gazdák általában fogékonyak az újra, keresik, hogyan tudják könnyebbé tenni a termelést. Sajnos nehezebb, hogy ki is próbálhassák az új lehetőségeket.
– Milyen méretű gazdaságokban ajánlottak a drónok?
– Mondhatom, mindenféle nagyságú farmon használhatók a drónok. Kisebb és nagyobb területtel rendelkező gazdák is tartanak drónt. A nagyon nagy területekkel rendelkező gazdák kevésbé, mert pár ezer hektárnál már a helikopteres megoldás alkalmasabb, vagy van már önjáró permetezőjük. Viszont számukra is fontosak a multispektrális kamerával ellátott drónok, ezek segítségével növényanalízis végezhető, ennek ismeretében csak ott fognak permetezni, ahol jelen van a betegség. Mindenképp, a drónok használata egyrészt költségspórlást, másrészt jövedelemnövekedést jelenthet.