A festett kazettás mennyezetek készítésének folyamatába avat be az Ég és föld találkozása című dokumentumfilm, amelyet a Művészeti és Népiskola nyílt napjain mutattak be kedd este a sepsiszentgyörgyi Művész moziban. A film vetítése után Lázár-Prezsmer Endre beszélgetett a dokumentumfilm alkotóival, Pál Tündével és Vargyasi Leventével. A beszélgetésbe bekapcsolódott a közönség, és az alkotás egy-két kulisszatitkára is fény derült.
A film az erősdi református közösségi ház termében látható festett kazettás mennyezet elkészítését dokumentálja, és bemutatja azokat az elhivatott egyéniségeket, akik e folyamatban szerepet vállaltak. Egyikük Pál Tünde, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola oktatója, aki Weöres Sándor soraival vallja: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Pál Tünde először bútorfestéssel kezdett foglalkozni hobbiszinten, vallástanárként ekkor eszmélt rá a szimbólumok és az archetípusok fontosságára. A bútorfestés és a mennyezeti kazettafestés technikája különbözik. A mennyezetfestés egy szakrális térnek szól, a bútorfestés egy profán térnek. Erdélyben a mennyezeti kazettákat leggyakrabban kazein temperával festik. Ennek a festéknek egyik alapanyaga a lágy tehéntúró és az oltott mész, de használtak tojás-alapanyagú festéket is. Elkészítésük néhány fázisát is bemutatta Pál Tünde a dokumentumfilmben. A mennyezeti kazetták mezőit körülölelő rozetták Isten mindenre kiterjedő gondviselését szimbolizálják, a virágtövek pedig azt, hogy növekedésünk az Úrban állandó. A kazettákon láthatóak még fecskék a fa ágai között, az Isten felé forduló lelkek szimbólumai. A szimbólumok mindig üzeneteket és egy bizonyos értékrendet közvetítenek közösségünk felé – ezekkel a gondolatokkal ér véget a dokumentumfilm.
Az alkotókkal való beszélgetés során kiderült, hogy a Pál Tünde által irányított csapatnak ez volt az első festett mennyezete. A csapatból mindenki több munkafázisban vett részt, az alapozásban, a krétázásban, a minta felvitelében, valamint magának a mintának a megfestésében. A mennyezetfestés iránt akkora az érdeklődés, hogy elindult a Művészeti és Népiskola mennyezetfestő tagozata. A festékek kikeverésének technikáját titok övezte, ezért Pál Tünde autodidakta módon kísérletezte ki.
Filmkészítőként Vargyasi Levente számára a festék kikeverésének mozzanatait technikailag nehéz volt rögzíteni, Pál Tünde szerint pörgősre sikerült a monoton munkafázisok bemutatása.
A zene, amelyet a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar szerzett a dokumentumfilmhez, nagyszerűen kiegészítette a képsorokat. Ferencz Csaba, a zenekar tagja elárulta, az alapmotívum tulajdonképpen három hangból áll, ezt variálták különböző hangszerekkel.
Gáj Nándor, a Művészeti és Népiskola vezetője azt emelte ki, hogy Vargyasi Levente dokumentumfilmjei nemcsak konzerválják nemzeti hagyományainkat, hanem egyfajta oktatófilmek, amelyeket lehet, hogy száz év múlva is elővesznek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
