Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Farmerek a műholdonA felső-háromszéki pityóka sorsa

2007. május 29., kedd, Riport
Kézdivásárhelyen és környékén Bajcsi Ákos és Moldován Csaba, a Timate Kft. két részarányos tulajdonosa 450 hektár területen gazdálkodik. Évenként 100 hektáron termesztenek burgonyát. Ez az általuk művelt földterület nagyságához viszonyítva nem tűnik soknak. A két gazdálkodó betartja azt a szabályt, amelyet a környék burgonyatermesztői általában mellőznek, hogy három évig — de legalább kettőig — ne kerülhessen újra burgonya ugyanabba a parcellába. A burgonyát nem lehet monokultúrában termeszteni — fejtegeti Bajcsi Ákos agrármérnök. A kultúrák palettáján a burgonya, búza, répa, árpa kell hogy szerepeljen. De a legjövedelmezőbb a burgonyatermesztés. Ezért az emberek, önzően és rövid távon gondolkodva, minden talpalatnyi területen burgonyát termesztenének. De most egyre többen kezdenek rájönni, hogy ez így nem jó. Mert így saját maguk ássák meg a gazdaságuk sírját. Előbb-utóbb tönkremennek.
Bajcsi Ákos agrármérnököt (felvételünk) a felső-háromszéki burgonyatermesztés helyzetéről kérdeztem.
A Timate Kft.
— Mi ez a cégnév: Timate? Fantomnév, betűszó?
— Annak idején, amikor a cégbíróságnál bejelentettem, olyan cégnevet akartam, amely megfelel a tevékenységének. A Timate olyan holland burgonyafajta, amely számunkra 1993 óta a legsikeresebb.
— Hozott valami hasznot is ez a név? A holland fajtanemesítők honorálták a névválasztást?
— A hollandokkal a kapcsolatunk nem a névválasztás miatt fonódott szorosabbra. Rá­jöttünk arra, hogy burgonyát sikeresen termeszteni csak úgy lehet, ha a vetőmag nagyon jó minőségű. Európában a legjobb minőségű burgonyát Hollandiában és Skóciában termelik, és mi is innen importáljuk a vetőmagot. Az általunk művelt területre a vetőmag mintegy fele import. Többnyire Hollandiából, mert a skót burgonya drágább — nagy a távolság, s ezzel arányosan növekednek a szállítási költségek.
— Mi a titka annak, hogy Európában Hollandiában és Skóciában termesztik a legjobb minőségű burgonyát?
— A klíma. És a föld. Hollandiában a polderokon, amit a tengertől hódítottak el, nagyon jó minőségű a talaj. A klíma olyan, hogy állandóan fúj a szél. Ezért nincsenek levéltetvek, amelyek a vírusos betegségeket szaporítják és terjesztik.
— Tehát amit mi a Veresvíznél lévő burgonyakísérleti teleppel próbáltunk megoldani, azt a hollandusok a polderokon megvalósítják?
— Az egész termőterület náluk olyan környezetben fekszik, amely vírusmentes.
— Milyen tulajdonságai vannak a holland burgonyának, és nálunk hogyan viselkedik?
— Jól viselkedik. Bő termésű, jó minőségű, de sajnos nagyon gyorsan romlik. Itt a környezet egészen más, mint ott, ahonnan a vetőmag származik. Az éghajlatunk kontinentális. Nincs állandó szélfúvás, a nagy meleg kedvez a levéltetvek szaporodásának, s ezek terjesztik a vírust az egyik növényről a másikra.
— Ezt a genetikai tulajdonságát, hogy a ,,magaslati levegőt” kedveli a burgonya, Dél-Amerikából hozta?
— Nem ezt hozta onnan, hanem azt, hogy nem ellenálló a vírusbetegségekre. Dél-Amerikában nincsenek vírusszaporító tényezők. Ott nagy tengerszint fölötti magasságokban termesztik a burgonyát. Amikor onnan a burgonya átkerült Európába, a kontinentális éghajlatra, ahol rengeteg a levéltetű, elkerülhetetlen volt a fertőzés. Ha egy burgonya megfertőződött, a fertőzést viszik tovább a tetvek.
— A ti esetetekben milyen mennyiségű burgonya származik nyugati importból?
— Évenként száz-százötven tonna.
— Nagyon drága?
— 2,8—3,5 új lej kilója.
— A szállítás körülményes? Klímát kell biztosítani?
— Csak akkor, ha nagyon korán szállítunk, amikor még fagyok lehetségesek. Mintegy száz euróba kerül tonnánként a szállítás.
— Az importált vetőmagból mennyit tudtok juttatni a környék gazdaságainak?
— Mi is termelünk vetőmagot. Saját szükségletre, de többnyire eladásra. Az általunk termelt vetőmag nagy része Délvidékre, a Román Alföldre megy. Havasalföld, Konstanca, Galac környéke. Ez a felvevő terület. Ők korai burgonyát termelnek. Ezért a fajtaválasztást úgy alakítottuk, hogy inkább korai burgonyát termelünk. Vetőmagnak. De jönnek az erdélyi gazdák is. A helyiek mellett Szatmár és környéke, Nagykároly, Temesvár és vidéke vásárol tőlünk vetőburgonyát. Ebben az évben Magyarországra is exportáltunk. Magyarország, valószínű, egy alternatíva lesz számunkra a vetőburgonya előállítására. Mi olcsóbban majdnem hasonló minőségű vetőmagot biztosítunk, mint ahogyan ők Hollandiából importálják. A magyarországiak sem tudnak jó minőségű burgonyát termeszteni. A klíma miatt. Háromszék sem a legideálisabb terület, különösen ilyen időjárási viszonyok között. Ezért nekünk az a célunk, hogy nagyon jó minőségű vetőmagot importáljunk, amelyből mi is vetőmagot termesztünk.
— Hány ciklus alatt degradálódik az importból származó burgonya?
— Maximálisan három év alatt. Ehhez ké­pest a Németországból hozott burgonyák tovább bírják, de ezek minőségileg nem olyan értékűek, mint a holland, dán, skót burgonya.
— Melyek azok a minőségi kritériumok, amelyeket figyelembe kell venni?
— Beltartalmi értékek. Ez viszonylagos, mert az emberek gusztatív módon nem tudják értékelni a beltartalmat. Formailag, színre, méretre mennek. A holland fajták általában nagyobb méretűek. Romániában ezt kedvelik. Németországban az étkezési burgonya tyúktojás nagyságú, vagy ennél csak egy picivel nagyobb. A nagyobb már ipari felhasználásra, takarmányozásra kerül.
— A török és egyiptomi konkurencia milyen mértékben befolyásolja a háromszéki termesztést? Milyen mértékben zavar benneteket?
— Csak akkor zavar, ha árban nincs nagy különbség a helybeli és a török burgonya között. A török primőr burgonya csak akkor zavarja a mi piacunkat, ha az árak egymáshoz közel esnek. Minőségileg a török és az egyiptomi burgonya is messze mögötte marad a nálunk termesztettnek.
— Ez miben nyilvánul meg?
— Ízértéke kevésbé jó. Konkrét példát mondok: konstancai kereskedő vásárolt tőlünk burgonyát. Alkudtunk. Azt mondta: mérnök úr, tessék engedni az árból, mert én Konstancán a hajóról sokkal olcsóbban tudok vásárolni egyiptomi burgonyát. — Akkor miért nem vesz onnan? — Azért, mert a nyakamon marad. Nem veszik meg a kliensek. Rossz az íze. Az itt termett burgonyát, ha picivel drágább, akkor is inkább megveszik.
Sokat tudó mezőgazdasági gépek
— A burgonya és egyéb szántóföldi növények termesztése és értékesítése mellett még mivel foglakoztok? Más cégetek is van?
— Mezőgaz­dasági gépeket is forgalmazunk. Szintén burgonya témában. Egyedüli forgalmazói vagyunk a Grimme németországi gépgyárnak. Ame­rikában is ez a cég gyártja a burgonyatermesztéshez szükséges gépeket. Szék­helye Niedersachenben van, Hannover mellett. Világviszonylatban is a legjobb minőségű és teljesítményű gépeket gyártják. Kezdve a burgonya ültetésétől egészen a raktárgépekig. Az ültetőgép olyan, hogy hiányt nem ejt. Beállítom, hogy 45 000 gumót  ültessen hektáronként, és pontosan ennyit ültet el. Kiszórja a műtrágyát, a vegyszereket. Ezeket a gépeket úgy lehet megvásárolni, mint a kiskocsikat. Van egy alapár, de mellérendelhetem az ,,extrákat”, műtrágyaszórót, talajfertőtlenítő berendezést, ha netán azt is akarom, hogy végleges bakhátat alakítson, ez is egy ,,extra” kiegészítés. A gép megbízható, nincs üzemzavar. Betakarító, osztályozógépeket is forgalmazunk. Halomrakó, konténerrakó gépeket. Ezerkilós zsákrakó gépeket is forgalmazunk. Mérlegeket, neccelőgépeket is. Grimmer úr amerikai gyára Sputnik néven ismert. Egy bicikligyárat vásárolt meg, ami orosz tulajdonban volt, s a nevével együtt megvette. (Bizonyára elkerülte a cégbejegyzési tortúrákat.)
Világviszonylatban is az egyik legdrágább gép, idáig nem tudtunk sokat eladni. De a farmerek egyre többen rájönnek arra, hogy gazdaságosabb ezekkel a gépekkel dolgozni.
— A csernátoni telephelyeteken traktorokat is látok. Ezek is a Grimme cégtől származnak?
— Nem. Egy francia cégnek vagyunk Brassó, Kovászna és Hargita megyében a forgalmazói. Ez a Cheze cég. Nagyon sok traktort eladtunk. Amerikai traktor, Törökországban, Ausztriában, Angliában gyártják. A márkanév amerikai. Örvendetes, hogy egyre többen tudnak ilyen gépeket vásárolni. A Sapard előcsatlakozási alapjai sokat segítettek a gépvásárlásban. Van egy fellendülés. A nyugatiak is csodálkoznak, hisz van 300 000 euró értékű gép is. Répabetakarító gépet is forgalmazunk. A múlt évben 700 hektárt takarítottunk be. Bérben is szedetünk répát. Nem sokért, tízmillió régi, ezer új lejért hektáronként. Éjjel-nappal dolgozunk, egy műszakban húsz hektár répát is kiszedünk ezzel a géppel, és sokkal olcsóbb, mint a kézi munkaerő.
A baktatótól a műholdig
— Mikor a mezőgazdasági folyamatok léptékéről kérdeztelek, nevetve mondtad, hogy a baktatótól eljutottatok a GPS-ig. A GPS Globális Helymeghatározó Rendszer (Global Positioning System). Mit akartál ezzel érzékeltetni?
— Nem szeretném, ha ez hivalkodásnak tűnne, de mondom. Valamikor a kollektívben a brigádos a baktatóval — kétméteres, V alakú léccel — lépkedve mérte meg a napi teljesítményt. Mi egy bukaresti cégtől rendeltünk francia programot. Ez tartalmazza a földmérést is. Minden gazdálkodónak abból kell kiindulnia, hogy ismerje a parcellák méreteit. Valamikor a brigádos megléptette a baktatót. Mindig vita volt, hogy annyi-e, amennyi. Most egyik pillanatról a másikra a GPS-sel megmérjük a parcellát. Elmegyek a terület négy, öt vagy ki tudja, hány sarkára, betáplálom az adatokat a szerkentyűbe, mikor visszajövök, ezeket átviszem a számítógépbe — de már a mezőn is tudom, hogy mekkora a terület. Ez az adattár hozzásegít ahhoz, hogy meg tudjam mondani, adott parcellára mennyit költöttem a mai napig. Azt is nagyon könnyen meg tudom mondani, hogy a farmközponttól melyik a legközelebbi út a parcelláig. Jó jel, hogy egyre többen vásárolnak ilyen műszereket. Minden lejt tudnunk kell, hogy hová és miért tettük. Olyasmik derülnek ki, amire nem is gondoltunk.
*
Bajcsi Ákos agrármérnökkel Ika vára alatt, a Bod Péter-napok záróünnepségén beszélgettünk. Nem ,,potyalesőként” volt jelen, nem, mert a létesítmény építése során két traktor és tíz munkás tíz napig ,,kalákázott” az építmény megvalósításán, hisz a cégtulajdonos tudja, hogy a tehetősebb emberek nélkül kulturális céljaink nem valósulhatnak meg.
Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 274
szavazógép
2007-05-29: Mi, hol, mikor? - x:

Színház

* A Marosvásárhelyi Nem­zeti Színház Tompa Miklós Társulata Ray Cloony Ket­ten a neten című vígjátékát ma 19 órától Baróton a művelődési házban mutatja be.
* Az Andrei Mureşanu Színház társulata szerdán 19 órától bemutatót tart Peter Shaffer BLACK COMEDY című darabjával. Rendezte: M. Chris Nedeea.