Sepsiszentgyörgyön a megyeházán tartották az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát szombaton. A négy ország kilenc magyar anyanyelvű alkotmánybírójának részvételével lezajlott találkozó célja a Kárpát-medencei nemzeti kisebbségekre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatok, a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdéskörének megvizsgálása volt.
A rendezvény kezdeményezője, Puskás Bálint Zoltán nyugalmazott alkotmánybíró a megnyitón kiemelte, a konferenciát hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közreműködésével.
Kisebbségi közösségként sok esetben – különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk – keressük a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat – mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Ezért is fontos egy stabil, törvényes rend, ezért is fontos ez a konferencia. Különösen a joggyakorlat tekintetében van nagy különbség Románia és a többi európai, Kárpát-medencei ország között. „Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában” – hangsúlyozta. „Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félprezidenciális rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése, és ez rengeteg hatalmi vitát szül. Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat” – fejtette ki a tanácselnök.
Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke azt hangoztatta, az alkotmánybíróságok Európában akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák együttműködésüket. „Nekünk szerencsénk van itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival. Ez is erősíti az együttműködésünket, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a munkakapcsolat mellett hosszú évek barátsága is összeköt bennünket” – mondotta.
Korhecz Tamás, a szerbiai Alkotmánybíróság tagja a tartományi és nemzetiségi autonómiáról beszélt, majd Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai Alkotmánybíróság tagja a jogállamfelfogás és -értelmezés kérdéskörében értekezett.
A második panelben Sulyok Tamás az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, ezt követően Szigeti Lubos, a szlovákiai Alkotmánybíróság alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének szlovákiai szabályozásáról beszélt. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Puskás Bálint az egységes nemzetállam fogalmát járta körül.
A konferencián az önkormányzati szakemberek mellett, többek között a Sapientia EMTE jogászhallgatói, a kolozsvári Jurátus Kör tagjai, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet munkatársai, valamint a Kovászna megyei ügyvédi kamara tagjai vettek részt. (sz.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
