Hajók tucatjai várakoznak napokig a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat.
A Duna Bizottság 1857-ben lefektetett szabályzata szerint a tengerjáró hajókat csak helyi „pilóták” vezethetik fel a dunai kikötőkbe, de Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság vezetője szerint nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nem lenne elegendő emberük, hanem elsősorban az ukrán folyami kikötők túlterheltsége miatt. Az ukrajnai háború előtt napi 3–4 hajót ellenőriztek Szulinánál, most azonban ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán, a folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. A legtöbb gabonát vagy üzemanyagot szállít. A Barlas nevű panamai hajó kapitánya elmondta: 13 napig kellett várakozniuk a tengeren, és a legénység élelem- és víztartaléka is elfogyott, amíg felhajózhattak az ukrajnai Izmajilba. A Duna-delta középső, Szulina ágának fekete-tengeri torkolatánál lévő Szulina lakói szerint korábban is előfordultak már kisebb torlódások a kikötő előtt, de arra még nem volt példa, hogy egyszerre száz hajó várakozzék a tengeren.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
