A címertan világnapjaErdélyi fejedelmi címerek

2022. június 9., csütörtök, Történelmünk

Június 10-e a címertan, idegen szóval a heraldika világnapja. 1128-ban ezen a napon I. Henrik angol király lovaggá ütötte leendő vejét, a francia V. Gottfridet, Anjou grófját (közismerten Geoffrey Plantagenet), és egyúttal címeres pajzsocskával is kitüntette. Ezért a heraldikusok nagy része ezt a dátumot tekinti a címer születésnapjának. Ez alkalomból néhány erdélyi fejedelmi címert mutatunk be.

  • Bethlen Gábor címeres zászlaja – rekonstrukció. Fotó: Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport
    Bethlen Gábor címeres zászlaja – rekonstrukció. Fotó: Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport

Magyarország mohácsi vész utáni szétdarabolása nyomán a keleti részeken török függőségben kialakult autonóm Erdélyi Fejedelemségnek nem lévén jelképe, a fejedelmek saját családi címerüket használták megkülönböztető jelként pecsétjeiken, pénzeiken, zászlaikon, ezeket ötvözték különböző elemekkel, melyekből később kialakult Erdély saját címere.

Korábban, míg Erdély a Magyar Királyságon belüli vajdaságként működött, a vajdák saját címeres pecsétjeikkel hitelesítették a dokumentumokat. Ez a rendszer átöröklődött, s a pecsét illetve pénzérme körirata jelezte, hogy „Isten kegyelméből” mely fejedelem bocsátotta ki azt.

 

Báthoriak

Az 1571-ben elhunyt Szapolyai János Zsigmond a Magyarország választott királya címet használta II. János néven, csak miután a speyeri egyezményben lemondott e címéről, a megállapodás elfogadása után csupán néhány napig viselte a fejedelmi címet. Utódja, Báthori István (ur. 1571–1586) kezdetben vajdai címet viselt, és családi címerét használta. A Báthori vagy régiesen Báthory család címerét úgy ismerik, mint vörös mezőben levő három sárkányfogat, valójában farkasfogakról van szó. Báthori István pénzein és címerábrázolásain az állkapocsdarabból kinövő három farkasfog hátra, azaz a heraldikai balra (a szemből nézőnek jobbra) mutat. Színes címerábrázolásain néhol a pajzs mezeje kék. Báthori István Lengyelország királyává való koronázása (1576) után Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme, illetve az ezekhez tartozó más címek mellé felvette az Erdély fejedelme címet, bátyját, Kristófot vajdai címmel helytartójává tette, s megbízta az ország kormányzásával.

 

Báthori Zsigmond összetett címeres pecsétje. Fotó: Ana Dumitran

 

Kristóf is családi címerét használta. Az ötvenéves születésnapjára 1580-ban vert emlékérme előlapján a helytartó arcképe látható a következő felirattal: CHRIST[oforus] BATH[ori] DE SOMLIO, a hátlapon a Báthori-címer pajzsából növekvően a jobbra néző, kiterjesztett szárnyú sas, a pajzsot jobbról sugaras naparc, balról megszemélyesített, csökkenő holdsarló veszi közre, alatta félkörívben hét, csúcsán bástyával ellátott hegy helyezkedik el, s folytatódik a felirat: PRINCEPS TRANSYLV[aniae] 1580. Tehát: Somlyói Báthori Kristóf, Erdély fejedelme 1580. A fejedelmi cím megjelenítése minden bizonnyal a tisztelet jele, mivel az ünnepelt nem használta, nem használhatta ezt a címet. A hét hegy, csúcsán a hét várral Erdélyt jelképezi, névcímerként szolgál, ugyanis német megnevezése Siebenbürgen, azaz hét vár, egyes helyeken Siebenbergen, azaz hét hegy.

Báthori István 1586-ban bekövetkezett halála után az 1581-ben elhunyt Kristóf fia, Báthori Zsigmond követte őt Erdély trónján (1586–1602 között, négy lemondással). Báthory Zsigmond 1593-ig vert pénzein hátra, az azután verteken előre mutat a címerkép, azaz a három farkasfog. 1595-ben összetett címeres pecsétet kezdett használni. II. Rudolf német-római császár ugyanis 1595. január 28-án Prágában kiadott oklevelével birodalmi hercegi rangra emelte Báthori Zsigmondot, és ennek megfelelő címert adományozott neki. Tulajdonképpen a birodalmi kétfejű sas mellére helyezte az ősi családi címert. Ugyanebben az évben Moldva és Havasalföld szerződésben Báthori Zsigmond vazallusává vált, így ő felvette a két román tartomány fejedelemi címét, s címerébe azok jelképeit is. Az így nyert címeres pecsétábrán megjelenik fent középen hercegi címere, alatta Moldva tulokfejes címere, elől – Erdélyt jelképezendő – fent növekvő sas, fölötte nappal és holddal, lent hét bástya, a pecsétmező hátsó részén fent csőrében keresztet tartó sas, lent két szemben álló alak, közöttük lombos fa, annak tetején egy holló. Utóbbiakat Nagyoláhország és Kisoláhország címereként írta le a korábbi magyar szakirodalom, ám tulajdonképpen Havasalföld jelképeiről van szó. A két mező külön-külön címerként kezelve is Havasalföldet jelképezi, a csőrében keresztet tartó, előbb hollóként, mára egyértelműen sasként meghatározott madár évszázadokon keresztül jelképezte a tartományt, az alsó, ún. „Nova plantatio”-jelenet csak időszakosan. A tárgyalt korban éppen együttesen ábrázolták.

 

Bocskai, Bethlen

Bocskai István (1605–1606) főleg családi címerét használta: szemén átnyilazott oroszlán, melyet a fejedelem ülő alakban jelenített meg. A Magyarország választott fejedelmi címével is rendelkező erdélyi fejedelem, a székelyek ispánja többször egyesítette Magyarország vágásos és kettős keresztes címermezejét Erdély sasos és hét bástyát tartalmazó mezeivel, s külön mezőben jelenítette meg a napot és holdsarlót.

 

Bocskai István címeres emléktáblája Kolozsváron. Fotó: Szekeres Attila

 

Bethlen Gábor (1613–1629), aki szűk két évig (1620–1621) Magyarország választott királya is volt, egyes címerábrázolásaiban szintén egyesítette a királyság és fejedelemség címer­elemeit családi jelképével, a nyakukon átnyilazott szemben álló hattyúk képével. Ám zászlain főleg a családi és erdélyi jelképeket jelenítette meg.

Uralma elején a hattyús pajzsot a sasos és a hétbástyás vette közre, később megjelent a nap és hold is, néhol a sas fölött, máskor a bástyák fölött, s volt eset, amikor megosztva.

 

Későbbiek

Ezt követően a további fejedelmek, I. és II. Rákóczi György, Rhédey Ferenc, Barcsay Ákos, Kemény János, Apafi Mihály és II. Rákóczi Ferenc fejedelmi címereikben együtt jelenítették meg családi címerüket a növekvő sassal, hét bástyával, nappal és holdsarlóval.

 

I. Rákóczi György címere fejedelmi zászlaján

 

Azt, hogy melyik elem mit jelképez, megtudhatjuk a Barcsay Ákos fejedelemsége idején, az 1659. május 24-e és június 15-e között Szászsebesen tartott országgyűlésen hozott harmadik törvénycikkből. Akkor határoztak arról, hogy az erdélyi rendeknek külön-külön pecsétjük legyen, s az iratokat azokkal együttesen hitelesítsék. „A pecsétek pedig ilyenek legyenek: az erdélyi vármegyéknek a pecsétre metszett insigniájok légyen egy fél sas, környül való írása: Sigillum comitatuum Transylvaniae. A székelységnek légyen egy fél hold és nap, környülvaló irása: Sigillum nationis Siculicae. A szászságé légyen hét kolcsos város, környül való irása: Sigillum nationis Saxonicae.” Azaz, a növekvő sas az erdélyi vármegyéket, a nap és holdsarló a székely rendi nemzetet, a hét vár a szász rendi nemzetet jelképezi.

Hozzászólások
Szavazás
Ön hol tervezi idei nyaralását?








eredmények
szavazatok száma 659
szavazógép
2022-06-09: Élő múlt - :

Tamási Áron a nemzeti összetartozás jegyében

Idén egybeesett a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú és a tizenkét éve törvénybe foglalt nemzeti összetartozás napjának időpontja.
2022-06-09: Belföld - :

Nem indulhatnak az elnökválasztáson a büntetett előéletűek

Nagy szavazattöbbséggel elfogadta a képviselőház tegnap azt a törvénykezdeményezést, amely megtiltja a szándékos bűncselekményekért elítélt büntetett előéletűeknek, hogy jelöltessék magukat az államelnök-választáson.