Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt szenátora 2017-ben még ellenzékből terjesztette a parlament elé a most elfogadott törvényjavaslatot, amikor százezrek tüntettek korrupcióellenes jelszavakkal a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori kormánya, illetve a kormányt háttérből ellenőrző Liviu Dragnea pártelnök ellen. A szenátus szociáldemokrata többsége 2017-ben elutasította a törvénytervezetet, amelynek megszavazása megakadályozhatta volna, hogy a – korrupcióért akkor még csak felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt pártelnök induljon az államelnök-választáson.

A PSD–PNL–RMDSZ nagykoalíció annyit finomított az eredeti tervezeten, hogy a jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha a priusszal rendelkező, elnöki ambíciókat tápláló jelölt helyzetében olyan fordulat következik be – például az ítélet megsemmisítése, amnesztia vagy kegyelem –, amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.

A képviselőházi szavazáson a törvénytervezetet a Bűnözők nélküli közéletet jelmondatú polgári kezdeményezésnek egymillió aláírást gyűjtő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is támogatta. Egyedül a parlament többi pártja által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tartózkodott, állítólag azért, mert a törvény „csak egyes” büntetett előéletűek államfővé választását akadályozza meg.

A jobbközép pártok alkotmánymódosító népszavazást is akartak rendezni a 2020-as választások idején a Bűnözők nélküli közéletet mozgalom polgári kezdeményezéséről, amely nemcsak az államfői méltóság, hanem a parlamenti és az önkormányzati választott tisztségek megpályázásától is eltiltaná a szándékos bűncselekményekért jogerősen szabadságvesztésre ítélt állampolgárokat mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet jogkövetkezményei. A parlamentben még többséggel rendelkező PSD azonban 2020 novemberében megakadályozta a népszavazás kiírását.