A 35 éves Ștefan Norbert esztelneki portája a falumúzeum szomszédságában található, a kapun tábla hirdeti: földieper eladó. Lapunk május 24-i számában, az Alternatív kultúra lehet az eper című írásban esett szó arról, hogy a zamatos gyümölcs mellett Székelyföldön a málna, a szeder és az áfonya termesztése is lehetséges, annak ellenére, hogy mifelénk zordabb a klíma. Az esztelneki termelő esete különleges, ő nem fólia alatt, hanem a szabadban termel. Ennek megvannak a kockázatai, hiszen egy jégeső akár öt perc alatt is tönkreteheti fáradságos munkájukat, de a szabad ég alatt termett eper azonban sokkal ízletesebb.

„Tíz évet külföldön dolgoztam szamócásban, egy idő után elkezdtem gondolkodni: miért nem lehet itthon is megtermelni azt, amit ők, akár gyengébb minőségű területen. Két éve tettem meg az első lépést, a kertünkben alakítottam ki a szamócásomat. Önerőből vásároltam meg a palántákat, az öntözőrendszert, nem folyamodtam sem uniós, sem állami támogatáshoz. Úgy csináltam mindent, ahogy azt Olaszországban tapasztaltam, tanultam. Francia fajokkal foglalkozom, ezek jobban bírják az itteni klímát, főleg a hideg teleket. Tíz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy szabadföldi eper itthon termeszthető. Az elején a szomszédok segítettek, a feleségemmel műveljük ezt a 27 áras területet” – magyarázta a fiatal gazdálkodó.

Meglátása szerint jó lenne, ha mindenki helyi terméket vásárolna, hogy a vidék fejlődjön. „Megkockáztatom, hogy az általam termelt eper sokkal ízletesebb, mint az olaszországi, a nagy boltokban kaphatókról nem is beszélve: sokkal édesebb, aromásabb. Ez egyébként jellemző a más kultúrákra is, az itthoni zöldség vagy gyümölcs jóval ízletesebb, mint a külföldi áru” – magyarázza. Az epret egyébként nem lehet vegyszermenetesen termelni, a növénynek rengeteg a kártevője. „Számos gomba kedveli, muszáj óvnunk a növényt. Amennyire tudjuk, kerüljük a vegyszerezést, mi magunk is nagyon szeretjük, két gyermekem van, saját termésünket fogyasztjuk” – nyomatékosított.

A termesztési folyamatról is beszámolt. „A növény a palántálástól számított 30–40 napra kezd fejlődni, nekem nyolcezer tövem van. A telepítést követő második évben nagyobb a hozam. A növény gondozása sok kézimunkával jár. Az elhalt leveleket el kell távolítani, a szedés sem egyszerű. Mindezek mellett nagy a vízigénye, bár a kertem meglehetősen vizenyős, kötelezően minden második nap kell menjen a tövekre a víz. Ezek mellett háromévente cserélni kell az ültetvényt, a harmadik év után ugyanis már nem terem annyit” – magyarázta.

A szedés kétnaponta történik. „Arra törekszünk, hogy ne az eladás előtt 5–10 nappal leszedett szamócát értékesítsük, hanem mindig friss legyen az áru. Minőségi terméket kínálunk elérhető áron” – tette hozzá.

A termelő próbálkozásból alakította ki az epresét, de úgy véli: ha az emberek a helyi terméket választják a nagyáruházak kínálatával szemben, akkor egy család megélhetéséhez hozzá tud járulni egy ekkora epres. Hűtőkamrája egyelőre nincs, s bár nagy befektetés, de gondolkodik a beszerzésén. Ștefan Norbert úgy tudja: Felső-Háromszéken még Nyujtódon, Bükszádon és Gelencén próbálkoznak epertermesztéssel.