A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést, a többi között nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket is – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap, a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtti sajtótájékoztatón.
A főtitkár elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra, nemcsak nagymértékű pusztítást végez, de az invázió globális következményekkel is jár, „amint azt a Moszkva által szándékosan előidézett élelmiszer- és energiaválság is bizonyítja”.
Stoltenberg reményét fejezte ki továbbá, hogy a június végén Madridban megrendezendő NATO-csúcson a szövetségesek átfogó segélycsomagról állapodnak meg Ukrajna számára, és „hosszabb távú segítségnyújtást biztosítanak Kijevnek a szovjet korszakból származó felszerelésekről a modern NATO-fegyverzetre történő átálláshoz”. „A szövetségesek rendíthetetlenül kiállnak európai partnereink szuverenitása, területi integritása, továbbá az egyes nemzetek azon joga mellett, hogy külső beavatkozástól mentesen választhassák meg jövőjüket” – hangsúlyozta a norvég politikus.
Stoltenberg szerint Finnország és Svédország döntése a NATO-tagság kérelmezése mellett „történelmi jelentőségű”. „Aktívan dolgozunk a csatlakozási folyamat következő lépésein, de figyelembe vesszük valamennyi szövetségesünk biztonsági aggályait is” – tette hozzá.
Elmondta továbbá, hogy a szövetségeseknek döntéseket kell hozniuk a NATO hosszabb távú helyzetéről annak érdekében, „hogy a szövetséges terület minden centiméterét meg tudják védeni”. Ahogy fogalmazott, ehhez meg kell erősíteni a keleti harccsoportokat több légi, tengeri és kibervédelemmel, előrehelyezett felszereléssel és fegyverkészletekkel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősebb védelem több közös befektetést igényel.
A Kreml Ukrajna problémáiról
Ukrajnának „nagy problémái” vannak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságíróknak. Peszkov akkor nyilatkozott így, amikor arra kérték, hogy értékelje Dmitrij Medvegyevnek, a biztonsági tanács helyettes vezetőjének tegnapi arra utaló Telegram-bejegyzését, hogy Ukrajna két év múlva már megszűnhet önálló állam lenni.
„Nem kommentálnám ezt az üzenetet. De tudjuk, hogy Ukrajnának nagy problémái vannak. Ezt mindenki nagyon jól tudja, és igen, ezt ki lehet jelenteni, a lényeg az, hogy a nacionalista alegységek ellenállása folytatódik, az ukrán vezetés pedig nem hajlandó tárgyalni ezekről a nacionalista egységekről és józanul értékelni a helyzetet” – fejtette ki álláspontját Peszkov. „Ez nem sok jóval kecsegtet” – tette hozzá.
Bent rekedtek a civilek
Meghiúsult a civilek evakuálása tegnap az orosz és a luhanszki szakadár erők által körülzárt szeverodonyecki Azot vegyi üzem területéről, amiért a luhanszki „népi milícia” az ukrán fegyveres erőket tette felelőssé. A milícia szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a reggel megnyitott humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civileket konvojban szállították volna el Szvatovébe. A tájékoztatás szerint az Azot ammóniagyártó üzem föld alatti helyiségeiben rekedt emberek az ukrán oldalról érkező tűz miatt öt napja még vízért sem tudták elhagyni a létesítményt.
Vitalij Kiszeljov, a csak Moszkva által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” belügyminiszter-helyettese tegnap reggel a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az Azot föld alatti bunkereiben és műszaki folyosóin 1000–1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek. Az üzemben lévő fegyveresek száma Kiszeljov szerint mintegy 2500 lehet, akik közül 500–600 külföldi. Számukra az orosz védelmi minisztérium felajánlotta a „mariupoli típusú megadás” lehetőségét.
