Uzonkában öröklődik a csend

2022. június 22., szerda, Faluvilág

Uzonkafürdőnek hiába kerestük ragadványnevét, mert az oda letelepedő ősfoglaló gyimesi csángók nem azok a fajta népek voltak, amelyek saját telephelyüknek ragadványnevet teremtettek volna. Gyimesi csángó katolikus testvéreink a Déli-Hargita Piliske alatti napsütötte legelőit hódították meg, a Pisztrángos patak forrásfejének vidékét, ahol dúsan nőtt a fű és omlott a hegyekből az édes- és a savanyúvíz. A hely neve sem Uzonka volt, hanem Pisztrágosferedő, ahol az egykori lakások körvonalait szépen kirajzolja most is nyaranta a gyepet perzselő napsugár.

  • Uzonkai látkép. Fotó: Ferencz Csaba
    Uzonkai látkép. Fotó: Ferencz Csaba

Pisztrángosi megálló

Változatlan hozammal működik a Pisztrángosi borvízforrás, amelynek vizéből nemcsak a közeliek isznak, hanem minden bizonnyal azok is, akik a Nagy-Piliske (1374 méter) lerobbant vulkáni kúpja felé veszik útjukat a kijelölt turistaúton. Halmágyi István (1719–1785) főkormányszéki tisztviselő, majd főispán naplójából tudjuk – akinek egyébként az alsó-háromszéki Kilyénben nyugszanak porai –, hogy több mint 250 évvel ezelőtt virágzó fürdőtelep volt itt, ahol ő is „kúrálgatta hűléses lábait” 1769-ben. A hely ásványvizeinek gyógyhatásáról már Kibédi Mátyus István (1725–1802) enciklopédikus orvos és balneológus is megemlékezik Diaetetika (1766) című könyvében. A Pisztrángosi-forrás nagyon régi: mutatja ezt hatalmas mésztufakúpja, ami az évszázadok alatt a kalciumban gazdag borvízből kicsapódott forrásüledékből áll. „A forrás vizéből fojtógáz szabadul fel (értsd: szén-dioxid), mert egyszer arrafelé tévedt egy szomjas vaddisznó, s mert inni akart volna belőle, fejjel beleesett a köpűbe, s a gáz miatt beledöglött a forrásba. Aligonság alig tudták kihúzni a nagy állatot a mély köpűből, ami miatt hosszú ideig nem is itta a nép a forrásnak a vizét” – fejezte be a történetet kedves emlékű Bardócz Sándor (1921–1989) uzonkai tanító.

 

Bocskor László közbirtokossági elnök

 

„ A legenda...”

Ez a címe annak a csupa 16 oldalra terjedő kis teleptörténetnek, melyet Veress Ferenc székelyudvarhelyi tanár, Uzonka szülötte állított össze az 1990-es évek végén, s melynek egy dedikált példányával személyesen engem is megajándékozott 1998-ban. Ebben közölte szóról szóra Szotyori Lajos református lelkipásztor Uzonka legendája c. írását. Egyetlen személyes találkozásunk idején nem vállalta fel az örök uzonkai dilemmát, hogy tudniillik Uzonka-fürdőtelep neve a lelkipásztor hasonló nevű „legendájából” származik-e, melyet 1935-ben adott ki saját költségén Baróton Égető Árpád könyvnyomdájának betűivel? Arról azonban nincsen adat, hogy Uzonka és Piliske vitéz mondája-története-regéje valaha is élt volna az erdővidéki települések lakóinak kö­rében.

Az író Szotyori Lajos (1884–1960) Alsócsernáton szülötte volt, Székely­udvarhelyen hunyt el, erdélyi magyar elbeszélőként, színpadi íróként említik. A középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, a kolozsvári református teológián szerzett lelkészi képesítést. Vistán, Alsórákoson, Nagyenyeden és Újszékelyen szolgált. Erdélyi református egyházi és irodalmi lapokban közölt. Nos, Veress Ferenctől megtudhattunk néhány részletet az egyáltalán nem szórakoztató, inkább lehangoló írásából, mely a Pisztrángosból alább költözött fürdőtelep kialakulásának történetét foglalja össze, s amit a szerző is „adatokból mozaikként szedegetett egybe.” Hivatkozik Simon Péter, Nagy Sándor és Pataki Ferenc nagybaconi személyek adataira. Utóbbi a kicsi magyar világ idején Nagybacon község jegyzője volt és állította, hogy az uzonkai forrás környékén letelepedni óhajtók számára kedvező esemény volt az 1896. esztendőben végrehajtott tagosítás, melynek révén, aki óhajtotta, kaszálóterületekre tehetett szert, és kiderült, hogy ebben az időszakban, kimondottan az Uzonkai borvízforráson belül elterülő savanyúvizes tőzeglápban egy szakszerűen kiácsolt szabadtéri fürdőmedencére is rátaláltak.

Kimondottan az olvasókra gondolva felsorolunk néhány környékbeli olyan családot, akiket bátran nevezhetünk hajdani Uzonka-barátnak: Nagy-Borbáth Vilmos és Sándor Lajos hajdani igazgató-tanítók, néhai Szotyori Lajos és Tőkés József református esperesek, említett Veres Ferenc szülei (Veress Péter és Julianna), akik 1928-tól több mint 25 éven át fürdőgondnokok voltak, mi több, 1936-ig csak a Veress család volt a fürdőtelep állandó lakója. Akkoriban költözött erre a vidékre a Gyimes völgyéből 6–7 olyan római katolikus család, akik akkor még csángó népviseletben jártak. Megjegyezzük, hogy Uzonka katolikus temetőjének haranglábja 1848-ban a szabadságharc idején még Bodvajbányán hívta imára a híveket. A húszas évek vége felé kezdték javítani a fürdőtelep felé irányuló utakat, a letelepedettek gyermekei számára pedig csak a kicsi magyar világ kezdetén adódott alkalom egy helybeli elemi iskola létrehozására, ahol többek mellett néhai Bardocz Sándor tanító volt Uzonka fejlesztésének animátora, aki iskolát és kultúrotthont építtetett (1950) a saját telkéből adott területen.

Sanyi bátyám és idősb barátom 1921-ben született Nagybaconban, mellesleg népművészettel (bútorfestéssel, faragással) is foglalkozott. Az elemi iskola után a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium, majd a Nagyenyedi Református Kollégium diákja volt. A bécsi döntés után Székelykeresztúron folytatta tanulmányait. Pályafutását szülőfalujában kezdte, ahol egy ideig a lelkészt is helyettesítette. Kétévi lisznyói szolgálat után vállalta az uzonkai tanítói megbízást (1950), és a nehéz körülmények között élő, sokgyermekes csángó családok gondjait (1959), internátust épített, utóbbi tíz évig működött. Az oktatás 1980-ban megszűnt, és őt – harmincéves áldozatos nevelői munka után – egy évre rá nyugalomba helyezték. A vidék népi díszítőmotívumait faragott és festett tárgyakon, lakásának mennyezeti kazettáin, bútorain örökítette meg. Uzonkai háza hosszú időn át valóságos házi múzeumként szerepelt a köztudatban. 1989-ben hunyt el. Síremléke a nagybaconi temetőben található. Emlékét népes családja őrzi.

Ezen a helyen alakult ki a totalitárius rendszer idején a pionírok és tanulók tábora. Mondanunk sem kell, hogy időközben az ide telepedettek lélekszáma kiegészült környékbeleikkel, akik aztán lassan szükségét érezték annak, hogy múltat teremtsenek a nagyon fiatal településnek, de erre már a később jövők éreztek egyfajta késztetést, a környéket kedvelő lelkészek-tanítók és a csendimádók, mert a csendre az utóbbiaknak felette nagy szükségük kerekedett, ők ruházták fel Uzonkát a csend fészke jelzővel is.

 

Fürdőzők a régi feredőnél. Ferencz Csaba felvétele

 

A „valóság” változott

Jobb és kevésbé jobb irányba is történtek változások. Uzonkafürdő és az egykori Pisztrángos területe Bacon község közigazgatási területén található, a kimondott uzonkai fürdőtelep területét azonban visszakapta az azt körülvevő öt település közbirtokossága: Barót (két résszel), Bodos és Nagybacon egy-egy résszel, valamint az Olt völgyében elterülő Oltszem hivatalos erdő-közbirtokossága egy résszel. Évekre menő vita és párbeszéd után végre megértették, hogy a fával való gazdálkodás mellett áldozniuk kellene a fürdőtelep korszerűsítésére, fejlesztésére, akár a valamikor megszülető haszonra gondolva is.

A Nagybaconban élő Bocskor László újraválasztott közbirtokossági elnöktől megtudtuk, hogy időközben körvonalazták a Főforrás, a fürdőkúrák számára szükséges borvizes gyűjtőmedencék, a szabadtéri strand állagának megmentését, a tatarozást célzó legszükségesebb mentő munkálatokat. A megyei tanács ígért segítséget, megszületett a tájba illeszkedő újraépítés műszaki terve is. Sürgető itt a Főkút higiénikus szigetelése, egy központi, fürdésre való ásványvíztároló kialakítása és – ami nagyon jól hangzik – egy, a fürdőmedencéhez közel fekvő mofetta-gázfeltörés szigetelése, így egy kisebb kapacitású gázfürdő (mofetta) kialakítása Uzonkafürdőn. A fürdőtelep központi részén tör fel a legerőteljesebben a szénsavas gázban bővelkedő gyógyvíz, ami a szakorvosi gyógyjavallatok szerint kiválóan alkalmas a szív- és érrendszeri bajok kezelésére, a másodlagos érelmeszesedés és magas vérnyomás gyógykúráira, visszanyerő kezeléseknél a perifériás érelmeszesedés okozta érfalbetegségek esetében. Uzonka gyógyvizei segítenek az emésztőrendszeri megbetegedésekben, krónikus gyomorgyulladások, emésztési és bélpanaszok enyhítésében, vese és húgyúti bajokban, aszténiás ideg­gyengeségben és pajzsmirigy-túltengésben.

Jártam-keltemben meghallgattam a csend birodalmában élők-mozgók véleményét is: akik elmondták, hogy „nagyobb befektetésre nincs itt szükség Uzonkában, meg kell őrizni a hagyományos nyári fürdőzést és az örökölt csendet, zaj és zavaró zene nélkül!”

Az uzonkai tőzegláp védelme, mint éreztük, különlegesebben senki ott lakót nem érdekel, glaciális eredetű növénytársulása papíron tán védett, jelenlegi helyzete azonban a környezet- és természetvédelmi felügyeletek felülvizsgálatára vár. Az uzonkai láp elsősorban a maradványnövényfajok által tett szert hírnévre. E láp volt a kakastaréj (Pedicuaris sceptrum-carolinum) legdélibb előfordulási pontja, a legközelebbi és talán még egyetlen biztos dél-erdélyi termőhelye a szászhermányi láp – állítja egy legutóbbi tanulmány. Ami talán ellenőrzésre kötelezi a szakembereket, az nem más, mint az uzonkai lápban is előforduló hazai vörös könyves faj, mely egyben az élőhely jelölőfaja is, a sárga virágú szibériai hamuvirág, a Ligularia sibirica, melynek neve is mutatja, hogy boreális vidéki maradvány, ami kimondottan a hideg borvizes uzonkai lápban tudott eddig fennmaradni a pleisztocén-jégkorszak óta. Nálunk (de ki tudja mennyi ideje volt ez felülvizsgálva?) hazai védelmi kategóriába esik a keskenylevelű harmatfű, a Drosera anglica. Itt jegyezzük meg, hogy a „magas füvű rétek és kaszálók védett reliktumnövénye a szintén sárga virágú zergeboglár, a Trollius europaeus, mely a vizenyősebb helyeken alkot gazdag állományokat.
 

Reggeliben kopogtunk a Fehérháznál

Nem más ez, mint az Uzonkafürdő egy kisebb völgyében kialakított, Camping the Valley nevet viselő táborhely, jobban mondva hostel – igazított ki az egységet vezető társtulajdonos házaspár, Deák Mónika és Buhlea Mircea. Napfürdőzött már az egykori építtető tulajdonos, „a holland” is, ahogy a környék ismeri Govert Post és feleségét Martina Catharinát. Számukra, lám, nincsen messze Uzonka a tulipánok országától. Június uzonkai időjárás mellett túl korai a fürdőzésre, bár a szabad ég alatti vízmedencét már simogatta a reggeli napsugár. Éppen csak hogy rám ismert a holland, mert két évtizede annak, amikor a Fehérházat építeni kezdte, s lencsevégre kaptam. Na, itt tudtam megérteni én is, hogy nem fér meg egymás mellett a csend, a modern zene és a hegyi tangó! Mónika asszony elmondta, hogy bár táborhely a Szerelem völgye, akik oda mennek nyaralni-pihenni, nem kérnek a táborozó gyerekricsajból: ez Uzonka, a csend fészke, s kikérik maguknak! Apropó de mi az a Szerelem völgye? – kérdeztem én is. Hát az az Uzonkai szerelmi történet itt zajlott fenn, ebben a völgyben! – mondta. Ideje volt kapcsolnom, lám-lám szóltam magamhoz, hát a szükség úgy követelte, hogy lépjen elő a hely múltja is, ilyen rövid idő alatt mioritizálódott Uzonka legendája...?!

 

A kemping társtulajdonosai

 

Piliske és Uzonka tornája

Egyébként Uzonka korlátlan tudományos és művelődési lehetőségeket is kínál, derült ki még 2012-ben egy olyan igényességgel összeállított tanösvényvezető füzetből, ami kimondottan Uzonka értékeit tárja fel, s melyet a sepsiszentgyörgyi Kovács Szilamér állított össze Uzonka földtani és ökológiai tanösvénye címmel, a KliwaLab Egyesület elnök-képviselőjeként. Sejtem, hogy Uzonkában is polcán tartja ezt a kiadványt valaki, de azt már nem tudom, hogy ennek felhasználásával a lepergett évek alatt szerveződött-e meg itt helyben legalább egy ösvényvezető túra? Mert a füzetben szó van geológiai érdekességekről, a pisztrángosi mésztufaképződményekről, a hely jégkorszaki maradványnövényeiről, a borvízlápról, őstalajokról, borvizekről és Uzonka legendájáról is, amelynek témájára bizonyára rácsodálkozott nemcsak annak szerzője is, mert sok évvel ezelőtt sajnos nem akadtam rá arra, hogy a Szotyori-féle legendának nevezett történet egy témás tánc és előadás tárgyát is képezte. 2012 júliusában hirdette a média az Uzonka és Piliske tornája névre hallgató rendezvényét a KliwaLab elnevezésű sepsiszentgyörgyi egyesület, idézzük: „Kincskeresés egy családi olimpián, ami nem más, mint egy földtani és ökológiai túra, amely kézművesvásárt, lovaglást, koncerteket, tartalmas és aktív kikapcsolódást ígér a Murgó-hegy szomszédságában, Uzonkafürdőn. A többhetes munka révén kiforrott program összeállításakor figyeltünk arra, hogy minél szélesebb korosztályt megszólítsunk, így az olimpia játékos, könnyed próbái közül némelyek kimondottan a kisebb, mások a nagyobb gyerekes családokat célozzák. Lényeg a részvétel, hogy a családtagok közösen versengjenek, s nem kizáró jellegű, ha valaki nem kíván részt venni a próbák mindegyikén” – összegzett Kovács Szilamér egyesületi elnök. Mint mondta: kisgyerekes apaként náluk is mesével zárul a nap, a családi olimpia ötletét is gyerekeknek szóló történetből kölcsönözték.

„Holnap reggel a Pisztrángos-völgyi mésztufakúphoz vezető sétán az Uzonka-tanösvény egy részével ismerkedhetnek az érdeklődők, a családok versenyének helyszíne a Murgó étterem környéke lesz, a délutáni koncertek hangulatába a holland strandnál kóstolhatunk bele. Tegnap délig közel tíz család jelezte részvételét a játékos versenyekre, a próbákba azonban a helyszínen is bekapcsolódhatnak. Reméljük, az ötletes kezdeményezés (melynek anyagi hátterét a Székely Erőforrás Kft. biztosította, székelyföldi támogatók és civil szervezetek bevonásával) hagyományteremtő jellegű lesz.”

Sajnos, nem volt lehetőségem rákérdezni arra, hogy sikeres volt-e ez a rendezvény, azt azonban elmondhatjuk, hogy Uzonkában a nagyon zajos különleges rendezvények eddig nem arattak babérokat. Panaszosok inkább akadnak jelenleg is, mert egyre több a kátyú az uzonkai bekötőút aszfaltburkolatán, holott azt is tudják, hogy a telepközpont egy részét elfoglaló birtokossági területen az önkormányzatnak tilos a beruházás. Simon András baconi polgármester elmondta, az eltelt időszakban nem volt olyan kiírás, melyre a kb. félszáz családot számláló Uzonka érdekében tudtak volna pályázni. Az uzonkai iskolás tábort építményeivel átadták a köz­ségközpont kezelésébe. Felújítása nem egyszerű feladat, ilyen jellegű kiírások biztatóak lennének a köz­ségvezetés számára is.

Hozzászólások
Szavazás
Ön hol tervezi idei nyaralását?








eredmények
szavazatok száma 659
szavazógép
2022-06-22: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Könyvbemutató
A kovásznai Kulturális Központban ma 18 órától bemutatják Cristian Sandache történész O istorie a secuilor című, idén megjelent könyvét. Az író beszélgetőtársa Gyerő József, Kovászna polgármestere. Az eseményt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működő Fábián Ernő Népfőiskola szervezi. Közreműködik a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Magnificat gyermekkórusa.
2022-06-22: Magazin - :

Fesztivál a jazz és blues kedvelőinek

Hagyományteremtő szándékkal tartanak jazzfesztivált a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. A június 24–25-én zajló első Sepsi Jazz & Blues Fesztivál helyszíne az ’56-os emlékpark, a rendezvény célkitűzése a jazz- és blueszenei műfajok népszerűsítése élő zenével, romániai és nemzetközi előadók közreműködésével.