A magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton beszélt erről Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE 21. tanévének záróünnepségén. A politikus gratulált az egyetem tanárainak és hallgatóinak ahhoz, hogy a Sapientia megkapta a román felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség (ARACIS) legmagasabb szakmai besorolását, és azt ígérte, Magyarország kormánya a továbbiakban is hozzájárul mind a nagyobb építkezések, mind a működés forrásainak biztosításához.

Rámutatott: az idézettség, a tudományos fokozatok, az elnyert díjak számszerűsíthetők, de ugyanilyen fontos az egyetem működésének nehezebben mérhető hozadéka. „Ha a Sapientia közössége megmarad a szülőföldjén, akkor feltételezhető, hogy megtalálták itt a számításukat, boldogok, és elégedettek azzal, amit Erdély ma nyújtani tud. Fontos mutatója lesz ennek az idei népszámlálás eredménye is” – vélekedett az államtitkár, aki szerint a cenzus nemzetiségi, anyanyelvi és felekezeti adataiból következtetni lehet majd arra, mennyire elégedett szülőföldjén az erdélyi, partiumi, bánsági magyarság. Megállapította: a több mint két évtizede alapított EMTE működése egy emberöltőhöz közeledik, ami számvetésre és további célok kitűzésére késztet. „Legyen a célunk a szülőföldjén sikeres, boldog és elégedett magyarság. Magyarország kormánya részéről a szülőföldön való megmaradást egy erős intézményrendszer kiépítésével tudjuk támogatni. Ez a bölcsődétől, óvodától az egyetemig segíti azt, hogy az új nemzedék anyanyelvű közegben nőhessen fel, ismerhesse meg a kultúráját és szerezhessen versenyképes tudást” – mondta még, egyúttal arra biztatva a végzősöket, ismerjék meg szülőföldjüknek azon szépségét, amely minden magyart Erdélybe vonz.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora arról beszélt, hogy az elért szakmai minősítés kötelezettség is, egy olyan szint, amelyet most már meg kell tartania az egyetemnek ahhoz, hogy aulája évtizedek múlva is tele legyen hallgatókkal. Kifejtette: az erdélyi magyarságra összpontosító intézményként a Sapientia „regionális” egyetem, de ezt szakmai, tudományos, kutatási tekintetben nem engedheti meg magának, hiszen teljesítményét mindig a romániai és az európai egyetemekkel fogják összemérni.

Kató Béla erdélyi református püspök, az egyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány elnöke az ünnepségen elmondta: az alapítók – az erdélyi magyar történelmi egyházak – célja az volt, hogy szülőföldjén biztosítsanak teljes körű anyanyelvű felsőoktatást az erdélyi magyarságnak, olyan, Európában is elismert magyar értelmiséget képezzenek, amely meg tudja teremteni ennek a régiónak a gazdasági, kulturális közösségi életét, és vállalt feladata teljesítéséhez a Sapientia „folyamatosan és programszerűen” mindig megkapta a magyar kormánytól azt, amire szüksége volt.

A Sapientia EMTE-t és a vele partnerségben működő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet évente 4,5 milliárd forinttal támogatja a magyar állam. A 2001-ben alapított intézményben jelenleg 2245 diák tanul 32 alap- és 12 mesterszakon, a következő tanévtől pedig újabb mesterszakkal bővül az oktatási kínálat.
 

Teljes magyar oktatási struktúra alakult Erdélyben

A magyar kormány támogatásával sikerült a bölcsődétől az egyetemi szintig terjedő teljes magyar oktatási struktúrát kialakítani Erdélyben – nyilatkozta Potápi Árpád János szombaton, miután Nyárádszeredában felavatták a római katolikus napközi otthont. Az óvodaavatást egy időben tartották a Sapientia egyetem marosvásárhelyi tanévzáró ünnepségével. „Jó látni ezeket a sikereket. Ha minden eredményt, amit az elmúlt tizenkét évben elértünk, egy-egy lapra írnánk – és csak a beruházásokról beszélek, nem programokról, hanem kész, megfogható felújításokról, beruházásokról –, akkor egy százezer oldalas könyvet, kiadványt olvashatnánk” – jelentette ki.

Hozzátette: a Nemzetpolitikai Államtitkárság által öt és fél éve indított óvodafejlesztési program révén megvalósult beruházások (felújítások és új épületek) száma ezerhez közelít a Kárpát-medencében. Erdélyben 103 új óvoda épült és 376 újult meg a program keretében mintegy 33 milliárd forintból.

Potápi Árpád János szerint a térségben kialakult, Magyarországon nem igazán érzékelhető gazdasági nehézségek miatt most az a legfontosabb, hogy a megkezdett beruházásokat mindenütt be lehessen fejezni.

A nyárádszeredai római katolikus templomkertben 205 millió forintos magyar állami támogatással megépült, szombaton felavatott Márton Áron Ház alapkövét 2019 februárjában tették le. Az ingatlanban két foglalkoztatószoba, két hálóterem, orvosi szoba, konyha és vizesblokk kialakítása révén teremtettek korszerű feltételeket az óvodások nevelésére és ellátására. Szintén a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épült meg Nyárádszeredában a református bölcsőde, amelyet tavaly adtak át.