Egész napos látogatásra érkezett hétfőn Brassó megyébe Cseke Attila fejlesztési, közberuházási és közigazgatási miniszter, aki a vidombáki repteret is felkereste. A miniszter Adrian Ioan Veştea házigazdával, a Brassó megyei önkormányzat vezetőjével, Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, valamint Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével együtt tekintette meg a felszerelt, üzemképes utasterminált. A létesítmény bemutatását, valamint az eddig történtek ismertetését követően a politikusok a légikikötő mihamarabbi elindításának fontosságát hangsúlyozták, de az is elhangzott, hogy a világválság okozta bizonytalanság jócskán kihat a folyamatokra, ezért jóval óvatosabbak az indulással kapcsolatos becsléseknél, mint korábban.
A látogatást követően Cseke Attila a helyi kezdeményezések nagyon jó példájának nevezte a vidombáki reptér létrejöttét. A miniszter szerint jól mutatja, hogy amennyiben tudod, mit akarsz, kitartó vagy és más intézményeket, önkormányzatokat is magad mellé állítasz, mondhatni a semmiből indulva sikerülhet a terved, elképzelésed. Megemlítette, hogy a Kovászna megyei döntéshozók mindvégig támogatták a reptér megépültét, és a parlament, valamint a kormány szintjén is képviselték ennek az elképzelésnek az ügyét, illetve igyekeztek anyagi támogatást is kijárni. Cseke Attila úgy vélte, miután a létesítmény elkezdi működését, közép és hosszú távon komoly löketet ad Brassó és a környező megyék fejlődésének mind idegenforgalmi, mind gazdasági szempontból. Megemlítette, hogy ez az első reptér, mely több évtized után megépül az országban, és bizonyítja, hogy a lentről építkezés is életképes.
Tamás Sándor szerint Háromszéknek is létfontosságú, hogy a vidombáki reptér mihamarabb működőképes legyen. Még a terület megszerzésétől a Brassó megyei hatóságok mellett álltak, politikai lobbit folytattak a beruházás központi költségvetésből történő támogatása érdekében, mivel Kovászna megyének is pontosan meghatározott érdeke, hogy a reptér üzemeljen. Az elnök szerint ma már nem álom, hanem egyre inkább körvonalazódó valóság a nemzetközi légikikötő befejezése és elindítása.
Tamás Sándor felidézte,közel 50 éve nem épült új reptér az országban, 1974 óta a vidombáki az első újonnan létesített légikikötő. Egy reptér legalább 60 kilométeres körzetben hoz gazdasági, turisztikai fellendülést, új munkahelyeket teremt. Háromszék benne van ebben a vonzáskörzetben. Tamás Sándor azt is megemlítette, hogy a reptér létrejöttét az A13-as, Brassót Bákóval összekötő autópálya megépülésének kell követnie, ebben is a másik két megyével közösen lépnek fel.
„Ez a repülőtér a miénk, Kovászna megyeieké is, és jó példája a helyi és a megyék közötti együttműködésnek, hogy ennek az álomnak a megvalósításán együtt dolgozott a két megye 2008 óta. Szükségünk van arra, hogy mind a turisták, mind a vállalkozók hamar meg tudjanak érkezni hozzánk, hogy ezáltal versenyképessé válhassunk. Ez a repülőtér pedig hozzájárul ahhoz a fejlődéshez, amelyre mindannyiunknak szüksége van” – fogalmazott Antal Árpád.
Adrian Ioan Veştea szerint több nehézség, akadály után sikerült elérni a jelenlegi szakaszhoz, nagyok az elvárások mind a Brassó megyeiek, mind a háromszékiek részéről, de sok külföldön élő román polgár is várja már a pillanatot, amikor repülővel térhetne haza Brassóba. A reptér megépítése hosszú és nehéz feladat volt, hiszen nemcsak az infrastruktúrát kellett kialakítani, de a működtetés feltételeit is megteremteni. Az elnök szerint a terminál létrehozása – melyet sokan egy bevásárlócsarnokhoz hasonlítottak – önmagában is nagy kihívás volt.
Brassó megye vezetője elmondta, hogy az infrastruktúra megépítésében még egy szakasz van hátra, a navigációs, légi irányítási eszközök beszerzése. A gazdasági válság itt is érezteti hatását, remélik, hogy az eszközök, ha részletekben is, de legkésőbb októberig megérkeznek, és azt követően a légi irányítási rendszer beállítását szolgáló első próbarepülésekre is sor kerülhet. Időközben a különböző hatóságoknak is ki kell jelölniük azokat az embereket, akik a légikikötőben teljesítenek majd szolgálatot. Remélik, idén a légi irányításért felelős országos hatósággal is megszületik a végső megállapodás, de ehhez az említett infrastruktúrának is meg kell lennie.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: noha ő egyike azoknak, akik a legjobban várják, hogy a reptér működőképes legyen, múlt év decembere óta ódzkodik attól, hogy határidőket említsen, mivel adott folyamatok tőlük függetlenek, nem tudják, mennyi időre van szükség a lebonyolításukhoz. Ezért inkább nem bocsátkoznak becslésekbe.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy több légitársaság szerződne a vidombáki reptérrel, de az egyezségek értelmében a neveket, részleteket a megállapodások megszületése előtt nem adhatják ki.
Szintén a sajtó érdeklődésére Veştea azt is elmondta, hogy a szállításügyi minisztériumban még 2019-ben elkészült két vasúti fővonal, a Szeben, valamint a Marosvásárhely irányába húzódóak összekötésének a terve, és ha ez megvalósul, a reptérnek vasúti összeköttetése is lesz. Hogy ez mikor történik meg, azt nem tudják, a minisztérium beruházásáról van szó.
Amint arról több rendben beszámoltunk, a Vidombák határában található reptér megépítését 2008-ban kezdeményezte Brassó Megye Tanácsa, 2011-ben született meg a megvalósíthatósági tanulmány. Több éven keresztül a beruházás akadozva haladt – jó ideig csak a közel háromezer méter hosszú kifutópálya volt látható a területen –, majd az elmúlt években vett új lendületet, idén a 12 ezer négyzetméteres utasterminált befejezték, illetve a kiegészítő infrastrukturális elemek is a helyükre kerültek. Mint ismert, a légikikötő három közepes méretű gép egyidejűleg történő fogadására alkalmas, és úgynevezett virtuális irányítótoronnyal történik majd a légi irányítás. A beruházás oroszlánrészét a Brassó megyei önkormányzat saját erőből valósította meg.
