Erdélyikopó-világtalálkozót rendeztek tavaly ősszel a Somogy megyi Bőszénfán, ahová Magyarországról, Romániából és Csehországból vártak tenyésztőket. Kovács Zoltán kormánybiztos a találkozó megnyitóján hangsúlyozta, hogy a fajta veszélyeztetett, egyedeinek száma nem éri el az ezret. Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke azt emelte ki, a rendkívül kedves vadászkutya családokban is megtalálhatja a helyét.
„Nagy büszkeség és öröm, hogy a rengeteg hányattatáson keresztülment és 1966 óta önálló fajtaként számontartott erdélyi kopók ügyében úgy látszik, mintha megmozdult volna valami” – jegyezte meg a kormánybiztos. Példaként említette, hogy az elmúlt másfél-két évben történt jogszabály-módosítás immár lehetőséget ad az erdélyi kopó részvételére terelővadászatokon.
Kovács Zoltán arra kérte az erdélyi kopók tenyésztőit, gazdáit, hogy folytassák a munkát, amelynek eredményei már láthatóak, s azt kívánta, néhány év múlva már el lehessen mondani: a fajta „elindult a veszélyeztetettségtől a népszerűség, a használhatóság, a teljes értékű munka és tenyésztés irányába”.
Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója elmondta: az erdélyi kopó őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és keveredett az itt élő ebekkel. A fajta a 17. század óta szerepel a szakirodalomban, amely a királyi, nemesi családok ékköveként, vadászataik elengedhetetlen résztvevőjeként ír róla. A második világháború után Romániában dúvadként kezelték, irtották, emiatt a kihalás szélére sodródott. Néhány példányát az 1971-es magyarországi vadászati világkiállításra készülve a magyar vadászkutyafajták bemutatásának igényével keresték és találták meg. „Az erdélyi kopó ma a 9. ősi magyar vadászkutyafajta, 2017 óta hungarikum és nemzeti kincs” – mutatott rá Fehér István.
Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke arról szólt, hogy az erdélyi kopó rendkívül kedves, jóindulatú vadászkutya, amely a mozgásigényét kielégítő sportos családokban találja meg igazán a helyét. Ugyanakkor szeretnék, ha minél több ilyen kutya lenne vadászok kezén is, hiszen a fennmaradása azon múlik, milyen népszerűségre tesz szert.
Pelczéder Tibor újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az erdélyi kopó vadászati részvételét a „németes jellegű vadászati kultúránk és vadászati törvényünk” nehezíti. Az erdélyi kopó ugyanis nem falkakutya, de nem is egyéni vadászatra, hanem kisebb vadászcsoportokkal nagy területen történő vadászatra való. A vadászterületek azonban ma már nem 10–15–20 ezer hektárosak, hanem fel vannak szabdalva, emiatt ennek a kutyának más típusú munkát kell megszoknia – közölte a klubelnök. (MTI–i.)
