Közzétették a tanügy-minisztérium honlapján a közoktatást, illetve a felsőoktatást szabályozó törvények tervezetét – jelentette be a tegnapi kormányülés után a tárcavezető. Sorin Cîmpeanu elmondta, a törvénytervezetek augusztus 24-ig lesznek közvitán, a kapcsolódó javaslatokat a consultare.legieducatie@edu.gov.ro e-mail-címre várják.
Átültették törvénytervezetbe a Képzett Románia elnevezésű hosszú távú oktatási projektbe foglalt elveket, ennek nyomán két törvénytervezet készült: az egyik a közoktatást, a másik a felsőoktatást érintő elképzeléseket tartalmazza. Cîmpeanu hangsúlyozta, a reformcsomagot a kormány és a parlament is felvállalta már azáltal, hogy belefoglalták az országos helyreállítási tervbe (PNRR), az erre fordítható finanszírozás a helyreállítási alapból Románia által lehívható teljes összeg 12 százalékát teszi ki.
A közvita lezárultát követően az újonnan érkező javaslatokat is belefoglalják a tervezetekbe, ezeket jóváhagyja a kormány, majd szeptember 1-je után elküldik a parlamentnek is elfogadásra. Az új törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított 30 nap után lépnek érvénybe. Ezután nyolc hónap áll majd rendelkezésre a kapcsolódó kormányhatározatok és miniszteri rendeletek kidolgozására – ismertette az eljárást a miniszter. Sorin Cîmpeanu hozzátette, a tervek szerint 2023 szeptemberétől alkalmazandó új előírások nem „kozmetikázzák” az oktatási rendszert, hanem alapjaiban megreformálják azt.
Ami a közoktatást illeti, az új oktatási törvény tervezete jelentősen változtat az érettségi vizsgán.
A kilencedik osztályt a 2023/2024-es tanévben elkezdő diákok új rendszer szerint érettségiznek majd. A tervezet értelmében egy, minden szak számára közös írásbeli vizsga lesz, amelyen román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból, valamint társadalom- és humán tudományokból mérik fel a végzősök tudását. A nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvből is írásbeliznek. Az érettségi része lesz emellett két nyelvvizsga, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsga.
A sikeres vizsga feltétele a legalább 6-os jegy megszerzése az írásbeli vizsgán (a kisebbségekhez tartozó érettségizők esetében a magyar nyelv és irodalom vizsgán is), továbbá legalább az „önálló felhasználó” szint elérése a nyelv-, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsgán.
Emellett lehetőség lesz egy opcionális írásbeli vizsgára is a szak függvényében kijelölt tantárgyból. A miniszter szerint az opcionális írásbeli vizsga az érettségizők további fejlődését, kivételes képességeik bizonyítását hivatott szolgálni, és nem feltétele a sikeres érettségi vizsgának.
A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a főgimnáziumok számára, hogy felvételit szervezzenek. A 2024-től érvénybe lépő előírás szerint a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára hirdethetnek felvételi vizsgát, a fennmaradó 10 százalékot a jelenleg is alkalmazott számítógépes elosztással kell betölteniük. Az elképzelések szerint a felvételit az országos képességfelmérő vizsga előtt kell majd megszervezni.
Újdonság továbbá, hogy az új törvény hatályba lépésétől a művészeti tárgyakból és testnevelésből – valamint más tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályoznak majd – nem jegyeket kapnak a diákok, hanem átmenő vagy elégtelen minősítést. A tehetséggondozó szakoktatásra ez az előírás nem vonatkozik, ez esetben marad az 1-től 10-ig történő osztályozás.
Fontos újításként említette a miniszter, hogy a tervezet szerint az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél.
