Hosszú és bonyolult folyamat a kórházak akkreditációja, a többszakaszos eljárás során a legtöbb intézmény különböző megjegyzésekkel együtt kapott legutóbb kettes, hármas, illetve négyes besorolást. A legnagyobb kórházak esetében is megjelenik a csökkentett bizalommal, javaslatokkal vagy fenntartásokkal lévő megjegyzés, de ők már túl vannak az ellenőrzésen, az elmúlt két-három évben minősítették őket, és egy-két éven belül kell teljesíteniük a pluszkövetelményeket. Jelenleg – az ország sok más kórházával együtt – a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházon a sor, hogy a következő évekre megszerezze az elengedhetetlen akkreditációt (ami nem működési engedély, hanem adott kategória szerinti besorolás). A szinte minden részletre kiterjedő átvizsgálás július első napjaiban ért véget.

A héttagú bizottság, amelynek tagjai között volt orvos, asszisztens, jogász, közgazdász, mindent ellenőrzött a betegellátástól a konyháig, a tűzvédelmen át a folyamatok dokumentálásáig, a legtöbb megjegyzést az épületekkel kapcsolatosan tették – tájékoztatott az intézményvezető. Arról van szó, hogy a kórház területén három építkezés zajlik, ez nem normális állapot, ezt ők is tudják, de ha fejleszteni, korszerűsíteni akarnak, nincs más megoldás – szögezte le András-Nagy Róbert. A belgyógyászatnak is helyet adó régi épület egyik szárnyában betegeket ápolnak, másikban dübörögnek a munkagépek, az új sürgősség létrehozása építőteleppé teszi az udvar egy jelentős részét, a létesítendő új tüdőkórház helyszínén folyó munkálatok szintén szúrták a bizottság szemét. Nem azért, mintha ezekre nem lenne szükség, de kifogásolták, hogy mindez a betegellátás helyszínéhez nagyon közel történik. Igazuk van – mondja a menedzser, aki szerint az lett volna az ideális, ha az építkezés idejére a régi kórház épületéből át tudták volna költöztetni a betegeket máshova. A legjobb lenne új kórházat építeni – mondotta.

Az orvosi/műszaki felszereltséget nem ellenőrizték, de a műtőkben tett látogatás alkalmával meglepődtek azok magas színvonalán, tűzvédelmi és sürgősségi szimulációt tartottak, a konyhát is átvizsgálták, és a működési folyamatok dokumentálását is ellenőrizték, utóbbi esetében kifogásolták a részletes papírformaságok hiányát – tájékoztatott az intézményvezető. Lényegében olyan dolgokra, hiányosságokra, rendellenességekre hívták fel a figyelmüket, amelyekről eddig is tudtak, ezek elsősorban az építkezésekkel vannak összefüggésben, de tanultak belőle, és egy-két, könnyen javítható dolgot már meg is oldottak – mondta András-Nagy Róbert. Példaként hozta fel, hogy belépőkártyás zárt szereltek a transzfúziós osztály és a fül-orr-gégészeti műtő bejáratához, korábban ilyen csak a műtőknél, az intenzív osztályon és az újszülött-osztály egyes részein működött.

A minden területre kiterjedő átvizsgálás során a költséghatékony gazdálkodásra is felhívták a figyelmet a bizottság tagjai, amiről a kórház menedzsere megjegyezte: ennél hatékonyabban gazdálkodni, mint a jelenlegi, már szinte lehetetlen, hisz 2015 óta nem növekedett az az összeg, amit az egészségbiztosítási pénztár megtérít az elvégzett szolgáltatások ellenében, viszont ezek költsége folyamatosan emelkedett, már jóval a mostani gazdasági válság előtt.

Azt egyelőre nem tudni, a megyei kórház működésének egyes részleteit hogyan pontozza a minőségbiztosítást ellenőrző országos bizottság, azt is nehéz megsaccolni (a szerződésekben foglalt határidők ellenére), hogy mikor lesz vége az építőtelep-állapotnak az intézményben, annyi ellenben biztos, a kórház vezetőségének következetes jövőtervezése, a fenntartó megyei önkormányzat és az egészségügyi minisztérium támogatása, valamint a betegek türelme nélkül nehéz lesz átvészelni a következő éveket is.